Több mint 340 millió forintos beruházással 28 férőhelyes bölcsőde épült a dél-baranyai Alsószentmártonban.
A Siklóstól délre, a horvát határszélen fekvő, több mint ezer lakosú településen a Napforduló Szociális és Drog-prevenciós Egyesület által pályázaton elnyert összegből épült új, két csoportszobás, 28 kisgyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde.
Az egyesület az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 340,8 millió forintos támogatásával megvalósított beruházás részeként bútorokat, berendezési tárgyakat is beszereztek, játszóudvart alakítottak ki az épület mellett, továbbá parkolót, biciklitárólót létesítettek. – olvasható az mti.hu hírei közt.
Alsószentmárton (horvátul: Semartin, románul: Sânmarta de Jos, cigányul Senmarto) község Baranya megyében, a Siklósi járásban.
A Dráva-melléki síkságon fekszik, a horvát határtól mindössze 3 kilométerre (déli határszéle egy rövid szakaszon egybe is esik az országhatárral). A szomszédos települések: északkelet felől Egyházasharaszti, nyugat felől pedig Matty, mindkettőtől egyformán 4-5 kilométerre helyezkedik el. Határos még délkelet felől Olddal, észak felől pedig Siklóssal is, de egyikkel sincs közvetlen közúti kapcsolata. A két legközelebbi város Siklós és Harkány, 9, illetvre 14 kilométerre.
Csak közúton közelíthető meg, a Kistapolca-Matty közt húzódó 5709-es úton. Gyűrűspuszta nevű külterületi településrésze, mely a központtól mintegy 3 kilométerre délnyugatra fekszik, közúton csak Matty felől érhető el, az 5712-es útból kiágazó 57 123-as számú mellékúton Keselyőspusztán keresztül.
Fennmaradt oklevelekben 1332-ben jelenik meg a neve először (S. Martino alakban írva). Egykor itt állt a vaskaszentmártoni apátság.
A 18. században Drávaszentmártonnak hívták és az Esterházy család, majd a vakai apátság birtoka volt.
A 20. század második feléig elsősorban sokácok (horvátok) lakták.
Trianon után, majd a második világháborút követően a falu lakói egyre nagyobb számban vándoroltak ki Jugoszláviába, s ennek következtében 1980 körül Alsószentmárton etnikailag cigány településsé vált. Cigány lakosai a beás, más néven teknős/teknővájó cigányok muncsán alcsoportjába tartoznak. Nyelvük archaikus román dialektus.
2013-ban Alsószentmártonon mérték az országban a legnagyobb éves csapadékmennyiséget, 1083,1 mm-t.[3]
A település a 2010-es években sorozatosan az ország legszegényebb településeinek listáján szerepelt. A 2017. decemberi statisztikai adatok szerint a faluban akkor 27,3%-os volt a munkanélküliség.[4] 2019-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján kidolgozott roma felzárkóztatási stratégiának egyik célpontja Alsószentmárton lett. – olvasható a településről az alsoszentmarton.hu oldalon.
A bahir.hu oldalon folyamatosan olvashat friss baranyai híreket, információkat.
