Benyújtotta Lázár János építési miniszter a Maxi-Dubaj törvénytervezetet a Parlamentnek. Ez alapján arab befektetők nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás keretében azt építhetnének Budapest legértékesebb egybefüggő fejlesztési területére, amit és ahogy csak akarnak. Sem az épületek magassága, sem a városrész épületeinek funkciói, sem a szükséges közlekedési és más infrastrukturális fejlesztések kapcsán nincsenek meg még a minimálisan elvárható garanciák sem. – írja bejegyzésében Vitézy Dávid budapesti főpolgármester-jelölt a Facebook oldalán.
A Kormány januárban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a nemzetközi szerződés tervezetét, ennek kapcsán részletesen összefoglaltam a szakmai álláspontomat – természetesen egyetlen észrevételt sem vezettek át a tervezetben, nem csak tőlem, de az urbanisztikai és Budapest fejlesztésével foglalkozó szakmai szereplők vagy önkormányzatok részéről sem. – olvasható Vitézy közösségi oldalán.
Mi a baj a Maxi-Dubaj törvénnyel? – kérdez rá a törvénytervezetre a főpolgármester-jelölt, és íme, öt pontban össze is foglalta érveit.
Röviden, 5 pontban:
1. Úgy adja oda verseny nélkül egy arab befektetőnek a 130 hektáros, fél kerületnyi területet a kormány, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, mi épülne oda. Pedig Budapestnek nem újabb luxus bevásárlóközpontra és luxuslakónegyedekre van szükséges, hanem megfizethető új lakónegyedre, új városi jelentőségű közparkra,
2. Minden létező építési előírás alól kiemeli nemzetgazdaságilag a beruházást, így sem az épüetek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyása a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak.
3. A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák: nem szerepel a szerződésben a 3-as villamos átvezetése az új Szegedi úti felüljárón (csak közúti felüljáróról szól a dokumentum), nem rendelkezik a Kisföldalatti szükséges felújításáról és járműcseréjéről (csak a meghosszabbításról) és nincs benne a Nyugati pályaudvar – Rákospalota-Újpest kiemelten forgalmas, itt átvezető vasútvonal átfogó fejlesztése és az új állomás megépítése, csak annyi, hogy “vasúti pálya fejlesztése”. Ráadásul, ami benne van, azt se az arab befektetők, hanem a kormány fizetné – ez azonban így sem elfogadható, nem elégséges.
4. A repülőtéri vasutat a belváros és a Nyugati helyett Rákosrendezőre vinnék – az arab befektetők érdeke fontosabb, mint a nyilvánvalóan a belvárost kereső turistáké és az összes budapestié? Ennek tényleg közlekedéspolitikai és városfejlesztési szempontból az égvilágon semmi értelme.
5. Minden korábbi, a Rákosrendező rozsdaövezet városfejlesztésére készült terv, így az is, amit a BFK-ban mi csináltunk, egy új, városi jelentőségű, legalább 25 hektáros, Zuglót, Rákospalotát, Angyalföldet kiszolgáló közpark létesítésével számolt a Vasúttörténeti Park mellett. Ennek nyoma sincs a dokumentumokban, ez is beépíthető terület lenne a szerződés szerint. Zöldfelületet csak a vasúti vágányok befedésével akarnak csinálni – ennek semmi értelme, egy teherforgalmat is bonyolító vasúti fővonalat befedni méregdrága és nem is lesz teljes értékű zöldfelület.
Vitézy Dávid részletes véleményét az itt található linkre kattintva ismerhetik meg:
Vitézy Dávid rámutat arra is, hogy Lázár Jánosnak megküldte a levelét.
Budapest városfejlesztésének múltbeli sikeres történetei mindig a magánérdek és a közérdek együttműködésén, összehangolásán alapultak. Ez a megállapodás csak az arab befektetők magánérdekéről szól – ez így nincs rendben. – összegez bejegyzésében Vitézy Dávid.
A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss, közéleti híreket, akár Baranyán túlról is.
