Korábbi főszerkesztőnk Vági Márton 2023 májusától Máltán él és dolgozik, azonban közösségi oldalán rendszeresen foglalkozik magyarországi közéleti témákkal, így időről-időre megosztjuk egy-egy írását, mint véleménycikket.
Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:
2004-ben szavazhattunk először, akkor 3 073 453 választópolgár adott le érvényes szavazatot. 2009-ben 2 896 179-en, 2014-ben 2 319 493-an, legutóbb pedig 2019-ben 3 470 566 állampolgár szavazott. Elég nagy esély van arra, hogy idén ennél többen mennek el szavazni, lévén a Fidesz – egyébként nagyon okosan – az önkormányzati választásokat is erre a napra tette, 2019-ben az önkormányzati választásokon mintegy 3,8 millióan szavaztak. Elég valószínű, hogy akik az önkormányzati választáson szavaznak, azok az európai parlamenti listákra is fognak, legalábbis a többségük biztosan. Szerintem rekordszámú ep-szavazat fog érkezni, közelebb lesz a szám a 4 millióhoz, mint a 3 millióhoz.
Ez azt is fogja jelenteni, hogy az 5 százalék eléréséhez is több szavazatra lesz szükség, és ami korábban 10 százaléknyi szavazat volt, az most lehet, hogy csak 7-8 lesz. Nincsenek afelől kétségeim, hogy a roncstársadalom tagjainak meg fogják mondani, hogy kire kell szavazni. 2009-ben az MSZP úgy szerzett több, mint 17 százalékot, hogy mindössze 503 ezren szavaztak rájuk, ez a szavazatszám idén jóval kevesebb százalékot és mandátumot fog jelenteni.
A Fidesz 2004 óta minden ep-választást megnyert, 2009 óta minden esetben a szavazatok több, mint felét szerezték meg, ráadásul 2004 óta egyetlen ellenzéki párt sem tudott 17.37 százaléknál (2009, MSZP) többet szerezni.
2014-ben az ellenzéki pártok összesen 1 104 104 szavazatot kaptak, míg a Fidesz-KDNP 1 193 991-et. 2019-ben az ellenzéki pártok (-Mi Hazánk és MKKP) 1 426 826-ot, a Fidesz viszont 1 824 220-őt, tehát az olló 2014 és 2019 között jelentősen nőtt. Akkor tehát a Fidesz mozgósított jobban, ami egyébként utólag sok mindent elmond arról is, hogy a 2022-es országgyűlési választások miért alakultak úgy, ahogy. Tulajdonképpen 2014 óta az olló folyamatosan nyílik a Fidesz és az ellenzék között, azóta minden választáson több szavazatot kapott a kormánypárt, mint a teljes ellenzék együttvéve. (A Mi Hazánkat és az MKKP-t különböző okok miatt én nem tekintem az ellenzék részének)
Az idei választás tétje egyértelműen az, hogy Magyar Péter pártja képes lesz-e úgy pozicionálni magát, mint a Fidesz valós kihívója, a párt amely leválthatja a tizennégy éve uralkodó állampártot. Teljesen nyilvánvaló, hogy a többi ellenzéki párt erre alkalmatlan, és az is, hogy a 15 százalékos eredmény semmire sem jó, 400-500 ezer szavazóval nem lehet leváltani a legalább 2 milliós bázissal rendelkező Fideszt. Magyarék esetében legalább 25 százalékot el kell érni, ami szavazatban közel 1 millió lesz, lehet. Az lehet kiindulópont 2026-ra, abból lehet elkezdeni építkezni.
Forrás: Vági Márton
.