Heti nyolc szakorvosi órával ismét lesz tüdőgyógyászat a siklósi kórházban. A szolgáltatás 2023 augusztusában szűnt meg, mert nem volt ember a szakfeladathoz. – olvasható a Siklósi Hírek oldalán.
Tavaly nyáron kórház előző igazgatója jelezte, hogy humánerőforrás hiány miatt nem tudják ellátni a tüdőgondozói- szűrői és tüdőgyógyászati feladatokat, ezért augusztus 14-től a teljes kapacitást szüneteltetni kényszerülnek. A szakfeladat ekkor Pécsre került.
Mivel a siklósi kórház jelenlegi vezetése április végén arról tett jelzést, hogy május elsejétől heti 8 szakorvosi órával ismét el kívánják látni a feladatokat, visszavonta az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNK) azt a 2023-ban hozott határozatot, melyben a PTE Klinikai Központját jelölte ki a területi tüdőgyógyászati feladatok ellátásához. – írja ma a Siklósi Hírek.
A Siklósi Kórház történetéből:
Siklós nagyközség képviselő testülete 1893. évi június hó 25-én döntést hozott és október hó 5-én 12/4. sz. határozatával is kimondta a kórház létesítését. A képviselő testület Dr. Kregczy Ottó községi orvos indítványára megszavazta a volt kaszárnya helyén felállítandó járványkórház és szegényház felállítását és a berendezéséhez szükséges kiadásokat is.
A megalakult kórház magánkórház-jelleggel 1900-ig működött. 1900. november 18-án a belügyminiszter a siklósi községi kórháznak nyilvánossági jelleget november 1-től megadta. Ezzel a miniszteri ténnyel egy régi óhajtás teljesedett be, melyet úgy tekinthetünk, mint kórházunk legnagyobb dicséretét és elismerését, mely azon következetes és kitartó, lelki- ismeretes és ügybuzgó munkásságnak a következménye, melyet a kórház megteremtője és vezetője, Dr. Kregczy Ottó községi orvos évek óta kifejtett.
Az 1920-as évek gazdasági válsága a kórház létét is fenyegette és amikor annak anyagi helyzete kritikussá vált, Siklós nagyközség nem megszüntetésre, hanem fejlesztéssel összekötött fenntartásra szavazott, mely szerint a 1705/1923. számú, Siklós nagyközség képviselőinek véghatározata a következő: Siklós nagyközség tulajdonát képező Siklósi Nyilvános Kórház elnevezését a községi képviselőtestületi közgyűlés Siklósi Ferenc Kórházra változtatni határozza.
A következő jelentős fordulatot az 1927. esztendő hozta. Dr. Kádas Lajos járási tisztiorvossal az élen egy megújuló, nagyszabású kórház létesítésének szükségességét javasolták, melyet az 1927 demember 3-án tartott közgyűlés el is fogadott, mely szerint: Siklós nagyközségben egy száz ágyas vármegyei kórházat létesítenek és tartanak üzemben, mert ennek létesítésére a közegészségügy szempontjából elkerülhetetlenül szükség van. Siklós nagyközség kötelezi magát arra alkalmas terület és a Ferenc Kórház teljes felszerelését minden ellenszolgáltatás nélkül átengedi Baranya Vármegye közönségének és a 100 ágyas vármegyei kórház berendezési, felszerelési költségeihez 80 ezer pengővel hozzájárul. Tervezett ágylétszámuk: 28 ágy belgyógyászat, 14 ágy TBC osztály, 28 ágy sebészet, 18 ágy szülészet és 12 ágy fertőző osztály, összesen 100 ágy.
Az 1923-ban megalakult vármegyei kórház tizennégy küzdelmes év után, 1937 február hó 9-én Baranya Vármegye közgyűlésén hozott határozatával az ország első gondozó kórházaként a pusztító népbetegségek terjedését megakadályozó, valamint az anyákat és gyermekeket istápoló intézményekkel fölszerelve, 70 ággyal újjáépíti. A gondozó kórház célja kettős: a megelőző és a gyógyító működés kifejtése.
Baranya Vármegye közönsége Pécsett 1938. szeptember 26-án tartott közgyűlésén egyhangú határozattal kimondta, hogy a vármegyei siklósi gondozó kórház nevét Fischer Béla alispán érdemeinek megörökítése céljából Baranya-vármegye Béla Gondozó Kórházra változtatja.
A kórház ezt követően rohamos fejlődést mutatott, amely betudható a kórház jó hírnevének, a kórházfenntartó áldozatkészségének, az orvosi kar szakképzettségének, és nem utolsó sorban jó ellátásnak és gyengéd bánásmódnak köszönhető.
Egy 1949 június 20-án kelt működési szabályzatban található meg utojára a siklósi Béla Gondozó Kórház elnevezés. A tanácsi rendszer bevezetésével és a kórházfenntartó szerv vál- tozásával mindkettő eltűnt a kórház nevéből,a megyei jellegre történő utalással együtt. Az utolsó történelmi jelentőségű esemény 1960 július 1-én volt, amikor is sor került jelentősebb belső átalakítások mellett egy 30 ágyas csecsemő- és gyermekosztály megnyitására. Első főorvosa Dr. Horváth Mihály lett.
1999-ben a Siklósi Városi Kórház Siklós Kórház Közhasznú Társasággá alakult, melynek 94 %- ban a Siklósi Önkormányzat, 6 %-ban pedig Harkány, Villány, Beremend önkormányzata volt a tulajdonosa. – olvasható a Siklósi Kórház története a siklosikorhaz.hu oldalon.
A bahir.hu oldalon folyamatosan értesülhetnek siklósi hírekről is.
