Azt már az előző héten is tudtuk, hogy kisebb csoda kellene ahhoz, hogy a PMFC csapata az NB2-ben tudjon maradni. Egyrészt hazai pályán meg kellene vernünk a bajnokságban lényegesen előrébb álló Szegedet, másrészt a tavaly az első osztályból kieső Honvédnak is le kellene győznie a BVSC-t. Sajnos a kettőből egyik sem valósult meg.
A pécsi csapaton ugyan látszott a motiváció, próbáltak irányítani, helyzeteket kidolgozni, sőt, Szekszárdi 33. percben szerzett góljával vezetést is szerzett. Ám a második félidőben egyenlített a Szeged, onnantól pedig, bár továbbra is próbált támadni a hazai csapat, kicsit hitehagyottnak tűnt a játékuk. A helyzeten az sem javított, hogy a BVSC-Honvéd mérkőzés előbb ért véget – gól nélküli döntetlennel – mint a pécsi rangadó, így a meccs végére már tudni lehetett, hogy teljesen mindegy, hogy sikerül-e visszaszerezni a vezetést, csapatunk búcsúzik az NB2-től.
A kiesés sajnos olyan szempontból is „történelmi”, hogy ez az első alkalom, hogy a pécsi csapat a teljesítménye miatt esik vissza a harmadosztályba (korábban egy jogi döntés miatt száműzték a csapatot alsóbb osztályba). De ez az a történelmi esemény, amire azt kívántuk, hogy soha ne történjen meg…