Kevés olyan statisztikai adat van, amelyben Magyarország uniós szinten jól teljesít, az egyik ilyen a foglalkoztatás. Miközben az Eurostat szerint az Európai Unióban a munkaképes korú 20-64 éves korosztály foglakoztatási rátája 2023-ban 75,3 százalékra emelkedett, nálunk ugyanez az arány 80,7 százalék volt, ami a hetedik legjobb eredmény, s csak 2,8 százalékkal alacsonyabb mint az élen álló hollandok 83,5 százalékos foglalkoztatási rátája. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar munkaerőtartalék kimerülőben van, azaz a foglalkoztatás érdemben már nem növelhető sokkal tovább.

Azzal hogy magyar gazdaság kimeríti a munkaerő-tartalékait az olyan ágazatok számára, amelyek az olcsó és képzetlen munkaerőre épülnek, egyre nehezebb lesz dolgozókat találni. Ideig-óráig megoldást jelent a vendégmunkások foglalkoztatása, illetve ahol ez lehetséges ott hosszú távon a robotizálás lesz a továbbvezető út. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint tavaly mintegy 120 ezer vendégmunkás (nem uniós polgár) dolgozott a magyar cégeknél, ez a szám magasabb volt annál, amit korában jeleztek a hatóságok – ugyanakkor eltörpül a teljes 4,73 millió foglalkoztatott mellett. Ha a két számot egymás mellé rakjuk, akkor kiderül, hogy a gazdaságban a munkavállalók 2-2,5 százalékát adták a vendégmunkások. A kormány tervei szerint a következő egy-két évben akár 300 ezer főre is nőhet a gazdaság vendégmunkás igénye – ez főleg az alacsonyan fizetett állásokat fogja érinteni.

Baranya a sereghajtók között…

A KSH adatai szerint a 4,73 millió aktív munkavállaló mellett a magyar gazdaság munkaerő-tartaléka 318 ezer főre rúg: ebből a legnépesebb a munkanélküliek tábora, amelyet 224 ezer főre becsülnek – de azt nem szabad várni, hogy ez a szám nullára csökkenjen, hiszen mindig lesznek munkanélküliek. A KSH 25 ezer olyan részmunkaidős munkavállalót talált, akik kényszerűségből dolgoznak kevesebbet, mint napi nyolc órát, de a munkaerő-tartalékba számítják azt a 69 ezer inaktív munkavállalót is, aki nem keres munkát vagy ha keres is nem azonnali munkábaállási céllal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a munkaerő nem mindig ott áll rendelkezésre ahol szükség lenne rá. Négy nyugat-magyarországi megyében (Vas, Veszprém, Győr-Moson és Komárom-Esztergom) 80 százalék körüli, fölötti a foglalkoztatási ráta. A határ menti régiókban ráadásul jelentős a sokkal jobban fizető osztrák munkaerőpiac elszívó hatása. Ezzel szemben a keleti (Borsod, Szabolcs) és egyes déli (Baranya és Tolna) megyékben a 70 százalékot sem éri el a foglalkoztatási ráta