A nyári hőségben a bőrünkön érezzük, hogy az erdők az emberi élet és civilizáció nélkülözhetetlen alapjai. Globális ökológiai szerepük mellett lokálisan tiszta ivóvizet és levegőt, az élelmezés szempontjából fontos talajvédelmet, árvíz elleni védelmet biztosítanak, miközben egészséges, természetközeli sportolási és rekreációs helyszínt, megújuló nyersanyagot és energiaforrást nyújtanak a társadalomnak. Nem utolsó sorban az erdő a legnagyobb biológiai szénmegkötő infrastruktúraként elnyeli az emberi tevékenység által kibocsátott széndioxidot, azaz főszerepe van a klímavédelemben. Utánanéztünk, mindezt vajon milyen gazdasági modell keretében és milyen költségért nyújtják a magyar erdők a magyar társadalomnak.

Az erdőkkel foglalkozó szakemberek az erdők által a közösségnek, a társadalomnak biztosított értékeket az erdők ökoszisztéma szolgáltatásainak nevezik. Megkülönböztetünk ellátó, kulturális, szabályozó és támogató ökoszisztéma szolgáltatásokat. Az erdő ellátó szolgáltatásai a mindennapi életünkben használt javak, mint például a faanyag, a gombák és gyümölcsök, vagy a vadhús. Kulturális szolgáltatásnak a nemzetközi szaknyelv az erdők kikapcsolódás, rekreáció, sport, művészetek és spiritualitás terén nyújtott értékeit nevezi.

Jó ha tudjuk, hogy a szabályozó szolgáltatás a levegő és a víz mennyiségi és minőségi szabályozása, a talajerózió csökkentése, vagy például a különféle növény- és állatfajok számára nyújtott élőhelyek, támogató szolgáltatások pedig a természeti rendszerek működését biztosító funkciók.

Az erdők hazai társadalmi jelentőségét fejezi ki, hogy Magyarország a több, mint kétmillió hektár erdőjét, a nemzeti zöldvagyon legfontosabb elemeként határozza meg.

A zöldvagyonkezelés fenntartható gazdasági modellje:

Jelenleg Magyarországon tulajdonforma szerint három fő kategóriára osztható a 2 millió hektárt meghaladó erdőterület: az 55 százalékot kitevő, 1 millió 73 ezer hektár állami tulajdonú erdő, a 864 ezer hektárnyi magán- és vegyes tulajdonú erdő (44%), és a teljes hazai erdőterület 1%-át kitevő közösségi (önkormányzati) tulajdonban lévő erdő.

Magyarországon az erdők tehát legnagyobb arányban állami tulajdonban vannak. 

A magyar állami erdőterületek döntő többségét, 92%-át 21 állami erdészeti társaság kezeli. Látszólagos ellentmondás, hogy miközben az erdészeti társaságok részvénytársasági formában működő önálló gazdasági egységek, amelyekhez összesen 117 erdészet tartozik, alapfeladatuk a közcélokat szolgáló, társadalmi jelentőségű zöldvagyon fenntartása.

A külső szemlélő számára jelenleg tapasztalható látszólagos ellentmondás mögött bújik meg az a fenntartható gazdasági modell, amely lehetővé teszi a hazai erdők zömében az ökoszisztéma szolgáltatások teljes társadalom számára történő fenntartását. Az erdészeti társaságok alaptevékenysége az erdőgazdálkodás, mely magába foglalja a fakitermelést és fakereskedelmet, valamint az erdő és fakitermelés hosszútávú fenntarthatóságát is biztosító erdészeti szaporítóanyag gazdálkodást, csemetetermesztést, erdőfelújítást, erdőtelepítést.

A magyarországi állami erdészeti társaságok az állami erdőterületek kezeléséért vagyonkezelési díjat fizetnek. Működésüket vagyonkezelési szerződés is szabályozza, mivel vagyonkezelői a Nemzeti Földalapba tartozó állami tulajdonú erdőknek. A vagyonkezelési szerződés célja, hogy az állami zöldvagyon megőrzését, védelmét, gyarapítását, erdőfenntartási és ökoturisztikai, valamint közjóléti szolgáltatásainak érvényesülését a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével egyidejűleg, szakszerű és eredményes gazdálkodás révén biztosítsa.

A vagyonkezelési szerződés és az állami koordináció garantálja tehát a nemzeti zöldvagyon védelmét és az erdők közcélú, társadalmi funkcióinak működését. Ezért az állami erdészeti társaságok kiemelt alaptevékenységei közé tartoznak a társadalmi célú, ökoturisztikai tevékenységek is, mint például a természetvédelmi területek karbantartása, tanösvények kiépítése és fenntartása, látogatóközpontok, erdei iskolák üzemeltetése.

Az egyébként önmagában nem profitorientált társadalmi célú tevékenységeiket az állami erdőgazdaságok többségében a fakereskedelmi bevételeikből finanszírozzák.

Az állami erdészeti társaságok gazdasági eredményei

Az állami tulajdonú erdészeti társaságok 2022-es pénzügyi teljesítménye jelentős, több mint 130 milliárd Ft-os értékesítési árbevételt értek el, ám az árbevétel-arányos átlagos nyereségük csupán 7%-ot tükröz. Ennek legfőbb oka, hogy jelentősek az erdőfenntartási és ökoturisztikai tevékenységekhez köthető költségek. Miközben az erdőgazdálkodási üzletágak a bevételek 70%-át biztosítják, (47%-os átlagos árbevétel-arányos nyereséggel), az erdőfenntartás és az ökoturisztikai tevékenységek magas, 23%-os részesedése a ráfordításokban jelentős (összesen 36 milliárd Ft), ám ezen ágazatok kevés vagy semmilyen bevételt nem generálnak. Ebből megállapítható, hogy az erdőgazdálkodás eredménye keresztfinanszírozza a közhasznú tevékenységeket.

A közcélú zöldvagyonkezelés gazdasági tevékenyégből történő finanszírozása mellett az állami erdészeti társaságok továbbá költségvetési befizetők az adózás révén, illetve jelentős hasznot is termelnek az ország számára: a cégcsoportból az elmúlt két évben több mint 13 milliárd forint osztalékhoz jutott a tulajdonos Magyar Állam. Érdekes összehasonlítás, hogy ez az összeg szinte teljesen megegyezik a 2024. évi költségvetésben a nemzeti park igazgatóságok működtetésére és az állami természetvédelmi feladatok ellátására tervezett kiadásokkal, ami jól érzékelteti, hogy az erdőgazdálkodásból származó források hogyan teszik lehetővé különböző közcélú – például természetvédelmi – feladatok megvalósulását.

Körforgásos gazdaságon alapuló gazdasági modell

A hazai erdőket Európa egyik legszigorúbb erdőtörvénye védi, amely az erdőkezelőket kötelezi arra, hogy úgynevezett tartamos erdőgazdálkodást folytassanak. Ez azt jelenti, hogy az erdőkből gazdasági céllal kitermelt faanyag adott időszakban mindig kevesebb, mint amennyit az erdő „megtermel”.

Így hazánk élőfakészlete – vagyis az erdőkben élő fák mennyisége – évről-évre 4-6 millió köbméterrel növekedik.

A fa tehát a szigorú erdőtörvényünk és az erdészeti társaságok által alkalmazott módszerek miatt nem fogy ki az erdőből, az erdő folyamatosan gyarapodik. A kitermelt megújuló nyersanyag értékesítéséből származó bevételeikből pedig az állami erdészeti társaságok ellátják a nemzeti zöldvagyon kezeléséhez kapcsolódó közcélú feladataikat. Így lehetséges az, hogy a gyarapodó erdők ökoszisztéma szolgáltatásainak alapvető fenntartására az államnak eddig nem kellett költésgvetési forrásokat fordítania, és a társadalom tagjai is ingyen élvezhetik az erdők nyújtotta javakat.

Forrás: agrarszektor.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, siklósi, baranyai vagy akár környezetbarát híreket, információkat.