A mediterrán vidékekre utazók tapasztalhatták meg a korábbi években a kabócák énekét, de napjainkra már Baranya vármegye egyre több részén észlelhető a kabócák éneke. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos oldalán közölt írásából most közelebbről is megismerkedhetünk ezzel a nem mindennapi rovarral.
Az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) nagy termetű és zömök rovar, amelynek testhossza akár a 40 mm-t is elérheti. Bár mérete lenyűgöző, még is biztosan megtapasztalták, hogy rendkívül nehezen észrevehető a fák lombjai között.
Az énekeskabóca átlátszó szárnyainak erezete feltűnően narancssárgás-vöröses, ami különleges megjelenést kölcsönöz. A faj nevét a hímek hangadásra való képességéről kapta. A potroh első szelvényében található kitinlemez segítségével keltik éneküket, amely messzire elhallatszik, és a nőstényeket csábítja a párzásra.
Biztosan megtapasztalták már az éneküket, jó tudni, hogy a hímek július és augusztus hónapokban énekelnek, általában a fák koronájának és lombozatának felső részén. A hívó dalok más hímeket is vonzanak, amelyek összegyűlve énekkart alkotnak. Az imágók élete rövid, mindössze néhány hétig tart. Ez idő alatt párosodnak, és a nőstények lerakják petéiket különböző fás szárú növények vékony ágaiba. A lárvák a földben élnek és fejlődnek, amely akár több évig is eltarthat. Ezek a lárvák kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak, amelyeket gazdanövényeikből szúró-szívó szájszervükön keresztül vonnak ki.
Az óriás énekeskabóca melegkedvelő, mediterrán jellegű élőhelyeket részesít előnyben, többnyire domb- és hegyvidéki erdőkben telepszik meg, de szőlőkben és kertekben is előfordul. Az emberek érdeklődését már régóta felkeltette ez a rovar. Énekük és nagy termetük miatt az ókorban is ismerték őket, sőt, a kabócák lárvái kedvelt csemegének számítottak az ókori Rómában.
Az óriás énekeskabóca hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
2022-ben az Év Rovara lett az énekeskabóca. A 2022. Év Rovara közönségszavazásának jelöltjei a hazai rovarfauna óriásai közül kerültek ki. E rovarok rokonsági körük és hazánk rovarvilágának legnagyobb képviselői, közülük kettő nemcsak termetében, de nevében is „óriás”: az óriás tőrösdarázs [Megascolia maculata (Drury, 1773)], Európa legnagyobb hártyásszárnyúja; az óriás énekeskabóca [Tibicina haematodes (Scopoli, 1763)] a legnagyobb közép-európai kabócafaj; és a fűrészlábú szöcske [Saga pedo (Pallas, 1771)] mely hazánk és Közép-Európa legnagyobb egyenesszárnyúja és akár 11,5 cm testhosszával, leghosszabb testű rovara.
Tekintélyes megjelenésükön túl mindhárom faj biológiájában megfigyelhetők olyan jellegzetességek, melyek miatt kiemelt figyelmet érdemelnek. Erről bővebben a jelöltek bemutatkozójában olvashatunk: Év Rovara 2022 szavazás
A szavazás a Fővárosi Állat- és Növénykert Állatszeretet Fesztiválján vette kezdetét, majd a Magyar Természettudományi Múzeumban és a Savaria Múzeumban személyes voksolással, valamint Magyar Rovartani Társaság honlapján, online felületen folytatódott.
A szavazás fej fej mellett haladt, ám a vége felé fordulat következett be: a november 18-án közzétett részeredmények (1. ábra) az óriás tőrösdarázs győzelmét jelezték előre, azonban az ekkor még utolsó helyen szereplő óriás énekeskabóca a hajrában fordított és végül az első helyen végzett az összesített szavazatok alapján.
Forrás: ddnp.hu
A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, mohácsi, siklósi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.
