A június végi Sétatér Fesztivál országosan ismert fellépői mellett egy pécsi együttes is megkapta a lehetőséget a szereplésre. Az egyedi hangzású elektronikus zenét játszó Pixelplants már nem először szerepel a rendezvényen és nagy örömmel térnek vissza az eseményre zenélni. A zenekar tagjai a koncertet megelőzően a Bahír rendelkezésére is álltak, ahol a vidéki zenekarokról és az ő terveikről is beszélgettünk.
A pécsi Sétatér Fesztiválnak ti vagytok az egyetlen pécsi fellépői. Hogy érint ez titeket?
Viki: Jó érzéssel tölt el minket, hogy itt lehetünk. Mi már 10 évvel ezelőtt is játszottunk a Sétatér Fesztiválon, úgyhogy számítanak ránk a szervezők, és ennek nagyon örülünk.
Nemrégiben volt 10 éve, hogy megalakult a zenekar. Mesélnétek kicsit a nemrégiben lezajlott jubileumi koncertetekről?
Viki: Május 4-én volt a koncert a Trafikban. Nagyon sokat készültünk rá, igyekeztünk a 10 év teljes skáláját bemutatni, szerintem sikerült is. 25 dalt játszottunk, köztük csak egyetlen feldolgozást, a többi saját dalunk volt. Minden korábban közreműködő gitárost és zenekari tagot meghívtunk és vendégszerepeltek 2-2 dal erejéig. Szóval egy nagyon jó este volt, a végére nagyon elfáradtunk, de élménydús este volt, sokan el is jöttek öröm látni, hogy Pécsen belül megvan a magunk tábora.
A teljes zenekar pécsi vagy vannak máshonnan érkező tagok?
Viki: A 3 állandó tagunkból én kötődöm leginkább Pécshez, Sada és Miki eredendően szegedi. Sadával már hosszú ideje itt élünk Pécsett a családunkkal, Miki viszont ingázik a Szeged-Pécs-Budapest tengelyen, vele nagyrészt online tartjuk a kapcsolatot, sokszor csak a koncerteken találkozunk. De azért a jubileumi koncert előtt volt személyes próba is.
Miki, mi motivál abban, hogy ezt az ingázó életmódot is bevállalod? Van más pécsi kötődésed?
Miki: Nincs, kizárólag a zenekar miatt csinálom ezt. Az atmoszféra, és a perspektíva, ahogy az egész elektronikus zenét ez a zenekar újragondolta, az fogott meg benne. Szerintem a Pixelplantshez hasonló elektronikus zenekart nem tudunk mondani ebben az országban, és ezt nem elfogultságból mondom, hanem közönségként is. 3-4 éve hallottam őket először élőben, de akkor, mint az elektronikus zene után érdeklődő ember voltam ott, nem mint zenész vagy zenekari tag. Már akkor megfogtak. Aztán később hallottam, hogy náluk a zenekarban volt tagkiválás, szükségük van emberre, és szívesen csatlakoztam hozzájuk.
Egy vidékről induló zenekarnak mennyire nehéz országos ismertséget szerezni?
Sada: Ez egy nagyon nehéz feladat. Szerintem sokan látják, hogy nagyon kevés olyan vidéki zenekar van, aki igazán fel tudott futni, és nekik is sok időbe kerül ez. Önmagában a vidék is egy komoly hendikepp Budapesthez képest, ahol azért több a lehetőség, ha pedig a populáristól eltérő zenét próbálsz játszani, akkor még nehezebb a helyzeted.
Miki: Illetve ha megnézzük a jelenlegi helyzetet a 40 évvel ezelőttihez képest, akkor – kis túlzással – most minden második ember zenél. Mindenkinek megvan a lehetősége a zenélésre, bármikor le lehet tölteni egy zeneszerkesztő programot, az Interneten szinte bármilyen ismeretet elsajátíthatsz, akár ingyen is. Ez pedig azt jelenti, hogy annyi előadó van, hogy egy kiadónak nem hogy felismerni, de kiválasztani is nehéz, hogy ki az, aki sikeres lehet. E mellett az is egy tendencia manapság, hogy inkább a szólóelőadókkal foglalkoznak szívesebben, és kevésbé adnak teret a zenekaroknak.
A Youtube bemutatkozótokban azt írjátok, hogy „a Pixelplants zenei megoldásaiban egyszerre kapod meg a múltat és a jövőt.” Ez pontosan mit jelent?
Viki: A zenénk egészen mélyről, gyermekkorból, ifjúságból jövő, 80-as évek zenéiből táplálkozik. Többek között ezért is hívom hard popnak. Ahogy hallgatjuk a dalokat, valamit mindig belehallasz. Lehet, hogy éppen egy 2023-as sláger, lehet valamit a 90-es évekből. De mégsem a klasszikus szinti popot játsszuk, hanem megfűszerezzük egy sajátos ízlésvilággal, ami Sada érdeme.
Mik a zenekar jövőbeni tervei?
Szeretnénk egy videoklipet forgatni legkésőbb ősszel, az új kollaborációs magyar dalunkból, amit Dukovits Krisztiánnal (DK) készítettünk. És végre szeretnénk tető alá hozni egy nagylemezt, ehhez sok minden adott, reméljük hamarosan révbe érünk. És persze minél többet szeretnénk játszani a baranyai és a kicsit távolabbi közönségünknek is!
Köszönöm szépen az interjút!