Magyar kutatók számításai is igazolják, hogy a 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben. – írja mai írásában a greenfo.hu
Egyedülálló, összeurópai kutatásban vettek részt magyar kutatók, mégpedig annak a tanulmánynak az elkészítésében is közreműködtek, ami kimutatta, hogy Európa erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxidot is meg tudnának kötni, ha mi emberek hagynánk azokat visszavadulni. Márpedig ezzel – elméletben – az európai személyautók CO2-kibocsátásának jelentős részét semmissé lehetne tenni.
A legújabb közzétett, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint 2022-ben az Európai Unióban mintegy 800 megatonnányi szén-dioxidot pöfögtek ki a járművek, ebből a személyautók nagyjából 480 megatonnával részesedtek.
Sajnos a földhasználat Európában és globálisan is hosszú évszázadokon át erdőírtó jellegű volt, gondoljunk csak a középkori hajók építéséhez kivágott hatalmas mennyiségű fára, vagy az ipari forradalom nyersanyagigényére. Az 1800-as években egyre többen kezdtek rádöbbenni az igazi őserdők gyors eltűnésének problémájára, ám védelmük csak akkor vált igazán fontossá, amikor már alig maradt belőlük. Az őserdők különleges és ritka élővilágának és önszabályozó rendszerének, dinamikájának megismerése a kutatók számára ma már különösen fontos. Ezen belül is kiemelt kérdés, hogy mennyi szenet köt meg tartósan egy természetes erdőállomány – nyilatkozta a HUN-REN portál kérdésére a tanulmány elkészítésében részt vevő Horváth Ferenc, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Erdőökológiai Kutatócsoportjának munkatársa.
Mégpedig a szóban forgó cikk előzménye egy 2018-as tanulmány (Sabatini és munkatársai) volt, ami európai viszonylatban is először szedte lajstromba, hogy Európában mennyi maradt még az őserdőkből. Az európai őserdők fogalom alatt azokat a nagy kiterjedésű erdőket értették, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben módosított az emberi tevékenység. Ilyen erdő például a lengyelországi Białowieża-i őserdő, ami többek között az európai bölény otthona is.
Napjainkban sajnos Európában ilyen vagy hasonló erdő nagyon kevés maradt, viszont olyan „öreg erdőkből” szerencsére akad még néhány, amelyekben kismértékű emberi tevékenység zajlott úgy 50-60 évvel ezelőtt, és azóta hagyták őket visszavadulni.
Horváth Ferenc kiemelte azt a tényt, hogy Magyarországon csak ilyen öreg erdők vannak, nagy kiterjedésű őserdő nincs. A legöregebb, legtermészetesebb állomány a Kékes északi letörésén húzódó, legalább 3 ezer éve háborítatlan ősbükkös, a Kékes Erdőrezervátum őserdőmaradványa.
A rangos, európai Nature-höz tartozó Communications Earth & Environment folyóiratban publikált tanulmány szerzői 27 ország közel 8 ezer területén több mint 288 ezer fát vizsgáltak meg, az így kapott adatokból számították ki a föld feletti, és a föld alatti valamint a holt biomasszában tárolt szénmennyiségeket. A tanulmánynak köszönhetően így már erdő típusonként és ökológiai zónánként is külön referenciaértékekhez jutottak a kutatók, amelyek alapján például láthatóvá vált, hogy az északi területek havasi nyíresei kötik meg a legkevesebb, míg a balkáni jegenyefenyves-lucos bükkösök pedig a legtöbb szén-dioxidot.
A kutatásokon összegyűjtött adatok segítségével sikerült azt is kiszámolnia a kutatóknak, hogy az európai kontinens erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, és hagynánk az erdőinket növekedni és visszavadulni.
Forrás: greenfo.hu
