A magyar kormány 1 milliárd euró értékű, azaz közel 400 milliárd forintnyi kínai hitelt vett fel nemrégiben. Ráadásul nem ez a legelső kínai hitele az országnak: a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére is 917 millió dollár értékben vettek fel hitelt. De konkrétan mit jelent ez, és milyen következményei vannak? Pitz Dániel a Topic – Mindig témában Youtube csatornán egy 15 perces videóban elemzi.
Kína a gazdasági szerepét növeli
2024 márciusában a magyar deviza államadósság mértéke 2.795 milliárd forint volt. Ez egy hónap alatt 3.152 milliárdra emelkedett. A teljes államadósság pedig 54.870 milliárdra nőtt. Ez lakossági szintre lebontva azt jelentené, hogyha mindenki 5.700.000 forintot kifizetne, akkor nem lenne adóssága az országnak.
Jogos a kérdés, hogy Kínának miért éri meg ez, hiszen rövid- de még középtávon sem feltétlenül térülnek meg ezek a hitelösszegek. De elsősorban nem is ez a cél, hanem az ún. „Második Selyemút” project érvényesítése. Kína az elmúlt 5 évben majdnem megtízszerezte a vasúton szállított exportáruinak a mennyiségét, és kikötők fejlesztésében is partner a kereskedelmi tevékenységének élénkítése céljából.
A Budapest-Belgrád vasútvonalnak is ez a fő funkciója: a Görögországból érkezett árukat egészen Prágáig és Németországig el tudja juttatni.
Az apróbetű a lényeg
Montenegró 2014-ben hasonló kínai hitelt vett fel Kínától a Bar-Belgrád autópálya megépítése céljából, amelyet ráadásul egy kínai cégre bíztak. Az autópályának a negyede sem épült meg a mai napig, miközben az ország a teljes hitelkeretet felhasználta és vissza sem tudja fizetni azt. De Kínát nem a pénz érdekli.
A szerződések alapján azzal, hogy nem tud megfelelően törleszteni Montenegró, Kína jogosult az ország egyes területeinek – köztük a Bar kikötőjének – irányítására és használatára. És ez az, ami Kína valódi célja volt: a hitel révén jogosulttá vált a kikötőhasználatra, ami a kereskedelmi tevékenységük szempontjából fontos. De hasonló példákat látunk Srí-Lankában, Pakisztánban vagy Bangladesben is.
Ez történik a Budapest-Belgrád vonalon is
Hasonló jelenséget tapasztalhatunk a Budapest-Belgrád vonalon is. A 800 milliárdos hitel közel 1.000 év alatt térül csak meg, miközben a vasútvonal személyszállításra alkalmatlan (elkerül minden nagyvárost), kizárólag szállítási célokra használható.
Azt viszont nem tudjuk, mit tartalmaz a konkrét szerződés, sem az előző, sem a mostani hitel kapcsán. Vagyis fogalmunk sincs, hogy a magyar kormány vajon milyen területek használatát ígérte meg Kínának, ha a törlesztések nem a megfelelő ütemben haladnak majd…
Biztonságpolitikai veszély is van
A hitel törlesztése azonban nem csupán területi és gazdasági kockázattal jár, hanem biztonsági kérdés is. Hiszen magunk is láthatjuk, hogy Budapesten már most működik kínai rendőrség. Ennek békeidőben talán kisebb a jelentősége, ám egy esetleges háború esetén Kínának komoly stratégiai befolyása lesz az országunkra.
Ha pedig kitör egy olyan háború, ahol Kína Európával ellentétes érdekeket képvisel, az Uniónak két választása lesz: vagy megtűri, hogy fontos stratégiai pontok Kína kezében legyenek, vagy óriási pénzügyi veszteségek árán kifizeti ezeket a hosszútávú hiteleket. Egyik sem túl jó opció…
