Egy hét múlva újra feldübörögnek a gépek, és kezdetét veszi a Formula 1-es szezon második fele (ami matematikailag kevesebb, mint a fele, de ez itt most mindegy). Ezt egy történelmi kitekintéssel vezetjük fel.
Még mindig vita tárgyát képezi a belga futam, ahol Geroge Russell kiváló versenyt futva nyert, ám mivel az autója nem érte el a minimális súlyhatárt, utólag kizárták. Szokták mondani, hogy ilyen még nem fordult elő a sportban, de valójában igen. Az elmúlt 50 évben Russell a tízedik olyan versenyző, aki első helyen ér célba, ám valamilyen oknál fogva végül mégsem ő lett a verseny győztese. Nézzük meg, kik George sorstársai, mi volt a kizárások/hátrasorolások oka, és kik voltak azok a versenyzők, akiket szintén vizsgáltak, ám végül megúszták az esetüket.
James Hunt – 1976 – Brit Nagydíj
A mai napig a Formula 1 történetének egyik legvitatottabb kizárása. James Hunt az első kanyarban balesetet szenvedett, ami piros zászlós megszakítást eredményezett. Hunt visszavezette sérült autóját a boxba, de nem teljesített teljes kört a pályán, hanem a Cooper egyenesben egy bekötőúton keresztül rövidített. A versenybírók kijelentették, hogy mivel nem volt a pályán, amikor a piros zászlót lengették, Hunt nem vehet részt az újraindításban.
A hír óriási felháborodást váltott ki a szurkolók körében, akik Hunt nevét skandálták, végül a nyomásnak engedve a versenybíróság engedélyezte, hogy Hunt folytassa a versenyt, amit meg is nyert. Ezt követően viszont a Ferrari fellebbezett, hogy Hunt jogosulatlanul indult el újra a versenyen. Végül 2 hónappal később Huntot kizárták, és a versenyt Niki Lauda nyert meg.
Nelson Piquet – 1982 – Brazil Nagydíj
Piquet a 7. helyről kezdte meg a futamot, ám szenzációs versenyzésének köszönhetően végül a dobogó legfelső fokára állhatott fel. Az utólagos vizsgálatok során azonban kiderült, hogy – Russellhez hasonlóan – túl könnyű autóval versenyzett, és kizárták a futamról. Így végül Prost nyerte meg a versenyt.
Alain Prost – 1985 – San Marino
Amit megadott a sors Prostnak ’82-ben, azt 3 évvel később elvette tőle. Az azóta négyszeres világbajnok versenyző a 6. helyről indult a futamon, ám remekül teljesített és 3 körrel a vége előtt megszerezte a vezetést, és meg is tartotta azt. Egészen pár órával a futam végéig, ugyanis az ő autóját is túl könnyűnek találták, és kizárták. A futamot így Elio de Angelis nyerte meg.
Ayrton Senna – 1989 – Japán Nagydíj
Egy másik nagyon emlékezetes kizárás. A 47. körben Senna és csapattársa Alain Prost üközött egymással. Mindkét autó lefulladt. Prost „feladta”, Senna azonban a szervizútra tolatta magát és újraindította a McLarent. Ezután meg is tudta nyerni a versenyt, csakhogy a versenybíróság a külső segítség igénybe vétele miatt utólag kizárta őt. A győzelmet így Alessandro Nannini szerezte meg.
Gerhardt Berger – 1990 – Kanadai Nagydíj
Az első alkalom, amikor nem tényleges kizárás, hanem egy időbüntetés miatt veszíti el valaki a győzelmet. Berger a poleból rajtolva kiugrott a rajtnál, amiért az akkori szabályok szerint igen szigorú, egy perces időbüntetést kapott. Berger nagyot ment, hogy kiautózza ezt az óriási különbséget, ám végül „csak” 45 másodperccel a többiek előtt ért célba, és az időbüntetéssel a negyedik helyen végzett. A versenyt így Senna nyerte.
Michael Schumacher – 1994 – Belga Nagydíj
Ezen a futamon Schumi indulása is kétséges volt, ugyanis egy korábbi szabálytalansága miatt két futamról eltiltották, ám a fellebbezés miatt azt eltiltás még nem emelkedett jogerőre. Így a Benetton versenyzője részt vehetett a futamon, amit meg is nyert. Az utólagos vizsgálatok során azonban kiderült, hogy a német versenyző az előírtnál vékonyabb padlólemezzel versenyzett, így kizárták. A győzelmét Damon Hill örökölte meg.
Kimi Raikkönen – 2003 – Brazíl Nagydíj
Ez az eset lóg ki a legjobban a sorból, ugyanis itt nem csalás, vagy utólagos büntetés történt, hanem egy bírói figyelmetlenség. A versenyt piros zászlóval kellett félbeszakítani, miután egy pályán lévő vízátfolyás rengeteg versenyző kiesését jelentette, Fernando Alonso pedig meg is sérült.
Formula–1 szabályzata azt mondja ki, hogy ha a futamot piros zászlóval megszakítják, akkor a két körrel korábbi állást kell végeredménynek tekinteni. Ez esetben az ötvenötödik körben intették le a versenyt, amely alapján az ötvenharmadik kört megkezdve az első helyen Kimi Räikkönen, a másodikon Giancarlo Fisichella, míg harmadikként Fernando Alonso végzett.
Néhány nappal a brazil nagydíj után bebizonyosodott, hogy Fisichella nem sokkal azelőtt kezdte meg az ötvenhatodik kört, hogy a versenyt megállították volna, akkor már az élen állva, így a szabály értelmében az ötvennegyedik kör végének állását kell hivatalosnak tekinteni. Így hiába állt Raikkönen a dobogó tetején, végül meg kellett elégednie a második hellyel.
Lewis Hamilton – 2008 – Belga Nagydíj
Hamilton nagyon sokáig a második helyen haladt Kimi Raikkönen mögött, ám az utolsó körökben eleredő eső esélyt adott a britnek. Azonban mindezt egy vitatható manőverrel tette: 3 körrel a verseny vége előtt az utolsó kanyarban Kimi kiterelte Hamiltont a pályán kívülre, aki az aszfaltozott bukóteret használva a finn versenyző elé került vissza. Hamilton ugyan visszaengedte Raikkönent, ám rögtön utána megtámadta őt és visszaszerezte a pozícióját.
Az eset után pontosították a visszaengedésre vonatkozó szabályokat, ám ettől függetlenül Hamiltont 25 másodperces időbüntetésre ítélték, amivel a harmadik helyre esett vissza. Az ítélet a mai napig vita tárgyát képezi, mert hasonló esetért korábban nem volt büntetés, a szabályok sem voltak egyértelműek, ráadásul Kimi kiesése miatt Hamiltonnak nem volt lehetősége visszaadni a pozíciót ismét a finn versenyzőnek. A futamot így végül Felipe Massa nyerte meg.
Sebastian Vettel – 2019 – Kanadai Nagydíj
A Mercedes-dominancia egyik évében Vettel előtt nem várt lehetőség adódott Kanadában. Hiába volt gyorsabb Hamilton Mercedese, az egyenes szakaszokban a Ferrari erős végsebessége miatt nem tudta utolérni a brit versenyző Vettelt, a kanyargós szakaszban meg a szűk pálya miatt nem lehetett előzni.
Vettel azonban az egyik kanyarnál hibázott és ezután úgy tért vissza a pályára, hogy Hamiltonnak fékeznie kellett, hogy elkerülje az ütközést. A veszélyes manőverért 5 másodperces büntetés kapott Vettel, így Hamiltonnak innentől nem volt más dolga, mint 5 másodpercen belül maradni a német versenyzőhöz képest, ami azzal az autóval könnyű feladat volt. Vettel igazságtalannak érezte a döntést, olyannyira, hogy az eredményhirdetéskor a helyezési táblákat kicserélte a két autó között.
Akik megúszták
James Hunt – 1976 – Spanyol Nagydíj
1976-ban nem a Brit Nagydíj volt az egyetlen, ahol izgulnia kellett Huntnak. A Spanyol Nagydíjon is elvettek Hunttól egy győzelmet, mert a McLarenjét túl szélesnek találták. Ebben az esetben azonban a csapat sikeresen fellebbezett, kiderült, hogy szabályos az autó és Hunt visszakapta győzelmét.
Michael Schumacher – 1995 – Brazil Nagydíj
Schumi magabiztos győzelmet aratott Sao Paulóban, de utólag kiderült, hogy az üzemanyag, amit használt, nem a szabályoknak megfelelő, így őt és a második helyen célba érő David Coulthardot is kizárták. Utólag azonban kiderült, hogy mind a versenyzők, mind a csapat vétlen volt, az üzemanyag-szállító hibázott. Végül egy salamoni döntés született: a versenyzők megtarthatták a győzelmet és a pontjaikat, a csapat azonban nem.
Michael Schumacher – 1998 – Brit Nagydíj
Schumi a brit kaotikus esőfutam alatt 10 másodperces Stop&Go büntetést kapott a sárga zászló figyelmen kívül hagyásáért. A büntetést az utolsó körben töltötte le és a boxutcában áthaladva a célvonalon nyerte meg a futamot. Az esetet utólag vizsgálták és változtattak is a büntetésre vonatkozó szabályokon, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő, de Schumi győzelmét utólag nem vették el.
Eddie Irvine – 1999 – Maláj Nagydíj
Csak azért nem Schumi győzelméről beszélünk, mert a sérüléséből visszatérő versenyzőnek a világbajnokság érdekében át kellett adnia a pozícióját Eddie Irvinenak. Viszont a vizsgálatok őt is érintették. Miután Malaysiában kettős győzelmet arattak a Ferrari-versenyzők, a futam után kizárták a Ferrarikat szabálytalan légterelő-szárny használata miatt (pár miliméterrel tért el a megengedettől). De ezt a kizárást visszavonták, ugyanis az olaszok és a britek mérőeszközei eltértek egymástól. Eléggé komikus eset volt, olyan szempontból viszont nagyonis komoly, hogy kizárás esetén Mika Hakkinen 10 pontos előnnyel érkezett volna a Japán nagydíjra, amellyel gyakorlatilag eldől az egyéni világbajnokság. Így viszont 4 pontos hátárnyból kellett a szezonzárót kezdenie. A Vb-címet így is megszerezte, a konstruktőri bajnoki cím viszont ezeken a pontokon múlott.
Mika Hakinnen – 2000 – Osztrák Nagydíj
Érdekes eset volt. Hakinnen viszonylag simán nyerte a Nagydíjat, ugyanakkor vizsgálat indult ellene, ugyanis hiányzott egy plomba az autó adatrögzítőjéről. A finn versenyző végül megtarthatta a győzelmét és az ezzel járó pontokat, a csapattól azonban elvették őket.
Felipe Massa – 2008 – Európa Nagydíj
Massa végig magabiztosan vezette az valenciai futamot (Európa Nagydíj), ám a második boxkiállásánál veszélyesen engedték ki és kis híján nekiütközött a szintén kifelé haladó Adrian Sutilnak. Az esetet vizsgálták, ám a brazil versenyző végül megúszta pénzbüntetéssel.
Noha a verseny összképét nézve jogosnak tűnik az enyhe büntetés, annak tükrében mégis vitatható, hogy 3 évvel korábban Ralf Schumacher, két évvel később pedig Michael Schumacher kapott ugyanilyen manőverért boxutca áthajtásos, illetve Stop&Go büntetést. A nagyobb felháborodás emiatt egyébként nem is ekkor történt, hanem a következő futam után, amikor Hamiltont büntették Belgiumban. Sokan érezték kettős mércének, hogy amíg Felipe ezt a helyzetet megúszta pénzbüntetéssel, addig Hamilton egy jóval kevésbé egyértelmű esetért időbüntetést kapott.
Lewis Hamilton – 2018 – Német Nagydíj
Hamilton egyik legnagyobb, de mégis egyik legvitatottabb győzelme ez. A brit versenyző a 14. helyről szerezte meg a győzelmet, köszönhetően annak, hogy amikor eleredt az eső, német riválisa, Sebastian Vettel óriásit hibázva kiesett. Ekkor azonban Hamiltont először kihívták a boxba, majd szóltak neki, hogy mégsem. A brit versenyző már a boxbejáratnál, a fűvön keresztül tért vissza a pályára.
Az esetet utólag vizsgálták, de csak megrovásban részesítették Hamiltont, aki így megtarthatta az első helyét. Pedig ha csak 5 másodpercet kap, akkor a második helyen, Bottas mögött ér célba.
Charles Leclerc – 2019 – Olasz Nagydíj
Majdnem pepitában ugyanaz, mint 2019 Kanada. Hamilton az erősebb autóval támadta Leclercet, ám az egyenes szakaszokon a Ferrari gyorsasága miatt nem érte utol a monacoi versenyzőt, a kanyarokban meg nem lehetett előzni. Csakhogy Lelclerc elmérte az első kanyart és a bukóteret használva ment vissza Hamilton elé. A versenybíróság vizsgálta az ügyet, de Leclerc végül megúszta egy utolsó figyelmeztetéssel.
Az eset főleg Vettel kanadai esete miatt vált vitássá, ugyanis amíg ott kérdéses, hogy Vettel tudott-e volna mit tenni a hibája után, addig Monzában egyértelmű szabályok vannak arra, hogy az első kanyar levágása esetén hol lehet visszatérni a pályára (amit Leclerc megszegett). Lehet azért úszta meg a büntetést, mert Kanada után nem akartak Hamiltonnak még egy ilyen győzelmet adni. Vagy lehet csak azért, mert piros autóban ült és Olaszországban voltunk…
Látható tehát, hogy sokszor nehéz döntés egy győztes versenyző megbüntetése. Ilyenkor nyilván ott van az egyik oldalon, hogy a tényleges szabálytalanság érdemben befolyásolta-e a győzelmet, a másikon pedig, hogy a szabály az szabály. De azért a versenybírók helyzete sem egyszerű ilyenkor. Szóval szerintem érdemes ezeket a döntéseket elfogadni és remélni, hogy a jövőben sem túl sűrűn fog ilyen előfordulni.