A Kutatók Éjszakáján idén is lehetőség nyílt megismerni a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán a Környezetmérnöki Tanszék kutatási mintatelepét, ahol a víztisztítás hatékonyságának vizsgálatát végzik vízminőségi paraméterek mérésével. A rövid túrával egybekötött előadást Varga Zsolt tanszéki mérnök vezette. – olvasható a Pécsi Tudományegyetem online magazinjának oldalán.
Az úgynevezett gyökérzónás telepen összesen négy kisebb, vízinövényekkel beültetett telep lett kialakítva néhány évvel ezelőtt, melyek
„vegyszerek segítsége nélkül tudják megtisztítani a kar épületének tetejéről összegyűjtött esővizet.”
Utóbbi azonban nem egy gyorsan lezúduló, hanem egy 40 négyzetméteres, nagyjából 20 cm vastagságú zöldtetőn átszivárgó vízmennyiség.
„Az a tapasztalat, hogy kell egy jó 8-10 milliméteres csapadék, míg az esővíz egyáltalán áttör ezen a tetőn. A héten is volt eső, de nem annyira nagy, hogy átjöjjön a víz, emiatt nem is tapasztaltunk lefolyó csapadékvizet” – mondja Varga Zsolt tanszéki mérnök.
A technika nem újkeletű, hiszen az emberiség régen is termelt szennyvizet, a természet pedig lebontotta az abból származó szennyező anyagokat. Ma azonban már sokkal többen élünk a bolygón, és jóval több kémiai anyagot, mosószert, vegyszert használunk. A természet ezekkel is meg tudna birkózni, de ehhez hatalmas telepeket kellene létrehozni, melyek túl nagy területeket foglalnának el.
A Műszaki és Informatikai Karon kialakított, négy “medencéből” létrehozott telep viszont teljesen alkalmas lenne egy négy fős háztartás szennyvizének letisztítására. A felszínen a kavicságyban perforált PVC csövek vannak elhelyezve, ezeken keresztül érkezik be a víz, ami szépen szétterül, majd függőlegesen leszivárog a gyökérzónába.
„A beleültetett növények olyan anyagokat is képesek felvenni, amelyek számunkra szennyezőek, nekik azonban akár tápanyagot is jelenthetnek.”
„Az itt található vízkultúrás növények gyökerén vannak baktériumok, kis mikroorganizmusok, amik szintén segítik a szennyezőanyagok lebontását. A növényzet most elég szegényes, hiszen az idei nyár nagyon száraz, aszályos volt” – magyarázza Varga Zsolt, majd hozzáteszi, a telepet rendszeresen locsolják, azonban már az erre a célra összegyűjtött csapadékvíz is elfogyott, ha viszont csapvízzel locsolnának, akkor a mikroorganizmusokat tönkretenné annak klórtartalma.
Fölmerül a kérdés, miért kell az esővizet letisztítani ilyen teleppel? Az ültetőközeg egyrészt megköthet szennyező anyagokat, hiszen mikor a csapadékvíz átesik a légkörön, például városi környezetben, sok minden beoldódhat abba. Ennek egy részét már maga az ültetőközeg letisztítja, emellett növényi tápanyagok oldódnak ki, például nitrát, foszfát,
„ezek ugyan nem mérgező anyagok, de a talajvízbe, majd onnan az élővízbe kerülve elmocsarasodást okozhatnak.”
A későbbiekben az esővíz helyett tényleges szennyvizet is szeretnének majd ráengedni a telepre. Első körben szürke szennyvizet terveznek majd bevezetni a PVC csövekbe, ami lényegében minden olyan használt vízmennyiség, ami nem a wc-n keresztül folyik le.
Forrás: univpecs.com
