A repülőgépek pilótáit lézerrel zavaró támadók detektálására fejlesztenek speciális eszközt a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, valamint Műszaki és Informatikai Kar munkatársai egy ipari partnerrel együttműködésben. – olvasható a Pécsi Tudományegyetem online magazinjának oldalán.
Ma már széles körben lehet vásárolni lézeres mutatókat és mutatópálcákat, melyek illetéktelen kezekben akár veszélyesek is lehetnek. Az eszköz típusai széles skálán mozognak, a hétköznapok során használt, kis teljesítményű készülékektől, az egészségügyben és az iparban használatos nagy teljesítményű lézerekig. Magyarországon ezeket egy hivatalos szabványnak megfelelően több osztályba sorolják.
„Azokhoz a mutatópálcákhoz vagyunk szokva, amelyeket az oktatók használnak a tanórákon, de létezik olyan típus is, mely már 10 méterről képes kiégetni a falat, vagy meggyújtani egy gyufát. Vagyis ezeknek az eszközöknek hihetetlen energiája van, és akár 18 kilométerről is képesek eltalálni egy repülőgépet.” – mondja dr. Pirkhoffer Ervin, a PTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense.
Az elmúlt években sajnálatos módon elszaporodtak azok az esetek, amikor magánszemélyek ezeknek az eszközöknek a segítségével próbálják megzavarni a számukra nem kívánatos légiforgalmat oly módon, hogy belevilágítanak a pilóták szemébe.
Évente nagyjából 60 000 ilyen esetet regisztrálnak világszerte.
„Ez különösen akkor veszélyes, ha a repülőgépen csak egy pilóta van, aki néhány percre elveszíti a látását, de az is előfordul, hogy valakinek véglegesen sérül a szeme, vagy nem tudja letenni a gépet. De gondoljunk bele abba az esetbe, amikor ez nem egy Pécs-Pogány méretű repülőtéren történik, hanem San Franciscóban, ahol percenként szállnak fel-le a gépek. Ott, ha egy pilóta elveszíti az uralmát a repülő felett, akár egy másik járatba is beleütközhet” – hangsúlyozza Pirkhoffer Ervin.
A lézerek ilyen típusú használata szabálysértésnek minősül, hiszen kimeríti a légi közlekedés rendjének megzavarását, így büntetendő is. Néhány évvel ezelőtt például már vádat emeltek egy fiatal magyar férfi ellen, aki vadászlámpájának fényével zavarta a magyar-ukrán határtérségben repülő helikopter pilótáit.
„Egy ipari partnerrel, a Fly-coop Kft-vel együttműködésben egy olyan eszközt fejlesztünk, amely arra szolgál, hogy detektálja ezeknek a “lövéseknek” a pontos helyszínét, a tervek szerint 5 méteres pontossággal. Ily módon a hatóságok segítségére tud lenni, hogy azonosítsák és elfogják az elkövetőt” – magyarázza az egyetemi oktató.
Kellő mennyiségű adatok birtokában akár egy világméretű adatbázist is össze lehetne állítani, zónákat lehetne kijelölni, melyek alapján a pilóták előre tudhatnák melyek azok a területek, ahonnan zavarásra számíthatnak. A jelenleg zajló kutatás-fejlesztés egyik része a Természettudományi Karon zajlik, a másik részét, mely valódi repülőgépes kísérleteket jelent, a Fly-coop Kft. végzi. Utóbbi során a detektáló eszközt a légijárművek különböző részein helyezik el, így keresve azok legoptimálisabb helyét. Ha például a pilótafülkében lehetne azt elhelyezni, kevésbé kellene a külső hatásokra nézve ellenállónak lennie.
„Elsőre nem tűnik olyan bonyolultnak a lövés helyének meghatározása, de azért csak gondoljunk bele, hogy egy repülőgép leszállás közben 270 km/h-val megy, tehát másodpercenként hihetetlen mennyiségű távolságot tud megtenni. Az egyik pillanatban itt van, a másikban ott, miközben valaki – aki stabil, nem mozdul, esetleg állványt használ – becélozza egy lézerrel. Ugyanakkor éppen ezért tudjuk néhány másodperc alatt jól meghatározni a helyzetét a térben, illetve, hogy milyen magasságból lőtt” – mondja Pirkhoffer Ervin.
Az egyetem részéről a projektben a PTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézetének oktatói, PhD hallgatói, tanársegédjei vesznek részt, illetve a Műszaki és Informatika kar egyik matematikusa. A projekt a tervek szerint két évig fog tartani, vagyis legkorábban 2026-ban várható, hogy a szabadalmaztatást követően részletesebben is megismerhessük ezeket az eszközöket.
A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapjának 597 millió forintos támogatásával valósul meg.
Forrás: univpecs.com