5+1 íratlan szabály, amire figyeljünk, ha ajándékozunk az ünnepek előtt

Elérkezett az az időszak, amikor a különböző civil és karitatív szervek elkezdik gyűjteni az ajándékokat, hogy a legszegényebb, leginkább rászoruló gyerekek és családok számára is hozzon valami örömet a Karácsony. A rengeteg örömteli pillanatot azonban megkeseríti néhány kellemetlenség, ezekről fogok most írni. Tisztában vagyok azzal, hogy ajándék lónak ne nézzük a fogát, és jóhiszeműen feltételezem, hogy a legtöbb ajándékozó jó szándékkal teszi azt, amit. Sajnos azonban vannak olyan esetek, amikor – jó szándék ide vagy oda –olyan ajándékok érkeznek, amellyel a szervezet, akinek eljuttatták, nem tud mit kezdeni. A következőkben összegyűjtöm az eddigi adománygyűjtő tevékenységem során tapasztalt gyakori hibákat, és leírom, hogy miként lehet ezeket elkerülni. Ha ezekre az apróságokra valaki odafigyel, akkor biztos lehet benne, hogy az ajándéka valakinek tényleg örömet fog okozni.

1. Figyeljünk a célcsoportra!

Vannak olyan civil szervezetek, akik egy adott településre vagy körzetre fókuszálnak, ahol minden ott élő szegény gyereknek és családnak igyekeznek valamit adni. Az ilyen szervezeteknek általában bármilyen ajándék vihető, megtalálják a hasznosítás módját. Vannak azonban olyan gyűjtések, amik meghatározott célcsoportnak szólnak. Kórházban ápoltak, zsákfalvakban élő szegény gyerekek, gyermekotthonok, óvodák, ezek mind olyan helyek, ahol az ottani gyerekekben van valami közös, vagy életkorban, vagy szociális alapon. Az ajándékozás során ezt figyelembe kell venni! Tehát ha a célcsoport óvodás gyerekekből áll, akkor ne iskolásoknak való játékot vagy ruhát vigyünk, mert aligha tudják hasznosítani.

Picit érdemes az igényekre is odafigyelni. Zsákfalvakban élő szegény családnak például a tartós élelmiszer, a konzervek nagyon hasznos és értékes ajándékok lehetnek. Viszont nem sokat ér egy olyan játék, aminek a működtetése is jár bizonyos költségekkel (pl. elemmel működik), mert lehet, hogy azt már nem tudják finanszírozni. De például egy gyerekotthonban vagy kórházban lehet épp ennek a fordítottja igaz: egy húskonzerv nem bír nagy értékkel ott, ahol a napi betevőt állami/alapítványi szinten biztosítják az ott lévőknek. De mondjuk egy elemes játék vagy fejlesztő eszköz ebben a közegben még fenntartható és sokszor nagy segítség. A felesleges ajándékokat jobb esetben átadják egy másik szervezetnek, akinek hasznos, de ez is kapacitást emészt fel, amiből ilyenkor nincs sok.

Tanács: Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen típusú adományt tud hasznosítani egy szervezet, akkor érdemes az adakozás előtt érdeklődni tőlük erről. Kórházi ellátottak vagy értelmi fogyatékkal rendelkező személyek ajándékozása esetén ez különösen fontos!

2. Az ajándékozás ne váljon degradálóvá!

Szerencsére ilyennel nagyon ritkán találkozom, de a 2019-es jótékonysági kvízemen volt egy nagyon kellemetlen élménye az önkénteseknek, akik az ajándékokat válogatták. A Pécsi Gyermekotthon javára gyűjtöttünk és az ottani kamaszlányoknak a tisztasági eszközök, kozmetikumok nagy értékkel bírnak – ezt jeleztük is az adományozók felé – és volt, aki nagy mennyiségben küldött ilyeneket. A dolog egyetlen szépséghibája az volt, hogy mindezeket félig használtan hozta be. Igen, ott voltak a félig telt tusfürdős tubusok, fogkrémek és használt spirálok. Valahol legbelül örülök, hogy az adományozó nem csokit hozott, mert azt még kevésbé értékeltük volna félig elfogyasztva. Komolyra fordítva a szót, gondoljuk végig egyszer ezt a szituációt, hogy egy épp a felnőtté válás felé tartó, de önbecsülésében a múltja miatt már némi csorbát szenvedő kamaszlány egy ilyet megkap! Biztos igazán örülni fog neki és véletlenül sem érzi majd megalázva magát…vagy mégis. Komolyan mondom, nem is értem.

Tanács: Talán ehhez a ponthoz túl sok magyarázat nem kell, de azért 1-2 gondolatot írnék. Az ajándékozásnál lebegjen az a szemünk előtt, hogyha van olyan ajándék, amin mi megsértődnénk, ha kapnánk, azon más is meg fog sértődni. Elfogyasztható, elhasználható termékből meg ne adjunk használtat, megkezdettet, ezekből vagy újat vegyünk, vagy adjunk valami mást!

3. Figyeljünk a kellékekre!

Egy kártya, egy könyv vagy egy társasjáték nagyon nagy örömöt okozhat egy családnak, akár használt állapotban is. Kivéve, ha a 32 lapos magyar kártyából 25 van meg, a könyvből ki van tépve 50 oldal vagy a társashoz tartozó kellékek már nincsenek meg. Sajnos ezek olyan hibák, amik gyakorlatilag hasznavehetetlenné teszik az ajándékot, akár tudott az ajándékozó a hiányosságokról, akár nem. Ez egy viszonylag gyakori probléma, amit csak fokoz az, hogy például egy társasjáték esetén az adománygyűjtő, ha nem ismeri az adott játékot, lehet, hogy nem is veszi észre a hiányosságot és csak az átadás után derül ki, hogy valami nem stimmel.

Tanács: Mielőtt odaadunk egy játékot, nézzük meg, hogy nem hiányzik-e belőle valami, ami miatt már nem tudja ellátni a funkcióját!

4. Legyen az ajándék azonnal átadható állapotban!

Ez nem minden esetben igaz, mert vannak olyan szervezetek, akik kifejezetten gyűjtik a szakadt, sérült ruhákat, játékokat, és ajándékozás előtt megjavítják őket. Azonban ez csupán a civil szervezetek egy kisebb hányada, a többség ilyennel nem foglalkozik nincs is lehetőségük ilyen munkákat végezni. Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy miért nincs, de kicsit nézzünk a dolgok mögé: ezek a szervezetek az ajándékokat átveszik, összegyűjtik, szétválogatják, elosztást készítenek, végül eljuttatják őket a rászorulóknak. Ez már önmagában nagy munka, amit nagyon sok helyen nem is fizetett alkalmazottak, hanem önkéntesek végeznek. E mellé egyszerűen nem lehet reális elvárás, hogy még saját költségen varrják is meg az elszakadt ruhákat vagy plüssmacikat.

Tanács: Sérült vagy szakadt ajándékot csak abban az esetben adjunk, ha tudjuk, hogy a szervezet, akinek adományozunk, foglalkozik ezeknek a megjavításával!

5. Ügyeljünk a tisztaságra és a higiéniára!

Sajnos az a tapasztalat, hogy rengeteg koszos, néha évek óta nem mosott ruhát vagy plüssjátékot küldenek adományozók. Persze lehet azt mondani, hogy egy mosógépbe igazán bedobhatja az adománygyűjtő szervezet is a ruhát, de egyfelől ezek egy részének speciális tisztítási igényei vannak, másfelől, ahogy az előző pontban is írtam, az eleve nagyszámú feladat mellett ne adjunk újabbakat azoknak, akik felvállalták az ajándékok gyűjtését!

Tanács: Az ajándékozni szánt plüssjátékokat és ruhákat mossuk egyszer ki, mielőtt odaadnánk őket, és ha van lehetőségünk, fertőtlenítsük is!

+1. Értelmetlen ajándékokat küldeni NEM POÉN!

Ez az eddigiekhez képest elég speciális, ugyanis, amíg az előzőeknél inkább arról van szó, hogy az ajándékozás szándéka mellett történik valami hiba, addig ebben az esetben esze ágába sincs ajándékozni az illetőnek, csupán poénosnak gondolja magát, alaptalanul. Találkoztam már olyan esettel, amikor valaki kavicsdarabokat rakott a gondosan becsomagolt dobozba, de olyat is láttam, amikor valaki egy üveg vodkát vagy egy vibrátort (!) tett az óvodásoknak szánt csomagba. Nem tudom, miért gondolja ezt bárki viccesnek, csak egy pillanatra képzeljük magunkat ez 5-6 éves kislány helyébe, aki vágyakozással és reményekkel telve kinyit egy dobozt, ami egy ilyet tartalmaz…

De megnyugtatok mindenkit, erre nem fog sor kerülni, ugyanis manapság már mindenhol megnézik az ajándékokat, mielőtt kiosztanák őket, többek között az ilyen ügyeletes jó fejek miatt. De a kibontók számára sem fog derült pillanatot okozni az ’ajándék’, főleg, ha egy nap 50-100 csomagot kell kiválogatniuk, akkor a hátuk közepére nem kívánják az ilyen viccesnek szánt küldeményeket, legfeljebb azt éri el vele az ember, hogy totál idiótának fogják tartani. De ami igazán érthetetlen számomra, hogy sokan még pénzt is költenek arra, hogy értelmetlen ajándékot küldjenek szervezeteknek. Ha csokit vett volna rajta, mindenki jobban jár, még akkor is, ha azt nem ajándékozza oda senkinek, hanem simán csak megeszi.

Utószó

Mielőtt valaki félreért, nem áll szándékomban az ajándékozás fontosságát, szükségességét, és főleg annak csodálatos mivoltát vitatni. Nagyon fontos, hogy a lehető legtöbb embernek legyen boldog Karácsonya és ehhez szükség van a ti segítségetekre is. A célom pusztán az volt, hogy felhívjam pár olyan dologra a figyelmet, ami gyakran előfordul és még a legnagyobb jó szándék mellett is képes meghiúsítani a nemes célt, holott egy minimális odafigyeléssel elkerülhető lenne. És rávilágítani arra, hogy amikor azt látjuk, hogy civil szervezetek kidobnak ajándékot, az rendszerint nem azért van, mert lusták őket kiosztani, hanem lehet, hogy az ajándékok voltak olyanok, amelyek a fenn említett okok valamelyike miatt kiadhatatlanok voltak.

Remélem mindenkinek kellemesen fog telni az ünnepe, és aki teheti, tesz azért, hogy mások is így érezzenek majd!