A megszerezhető 25 pontból 23-at szerzett meg doktori disszertációjának keddi védésén az ELTE jogi kari doktori iskolájában Orbán Balázs – írja a 24.hu. A védés értékelése így 92 százalékos. A máskülönben visszafogott érdeklődésre számot tartó tudományos esemény azért váltott ki kíváncsiságot, mert a dolgozattal szemben plágiumvád fogalmazódott meg, ezt azonban az opponensek és a bírálóbizottság nem találta megalapozottnak. Mint mondták, elfogadható, hogy a dolgozat egy része korábban egy társszerzővel közös tanulmányban megjelent, és bár nem megszokott, az is elfogadható, hogy ez hivatkozásként nem, csak az irodalomjegyzékben jelent meg.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar tanácstermébe csak a tudományos fokozattal, valamint a jog- és társadalomtudományok területén oktatói vagy kutatói jogviszonnyal rendelkezőket engedték be a védésre, a vita nyilvánossága így igen korlátozottan érvényesült: az érdeklődőket – köztük az újságírókat és a kar hallgatóit – az Egyetem tér helyett a Kecskeméti utcai B épület egyik termébe terelték, ott nézhették a közvetítést.
Orbán Balázs A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései című PhD-értekezése (amelynek tézisei itt olvashatók) azután került be a hírekbe, hogy a 444.hu megírta: ez volt az egyetlen az ELTE jogi karán az idén, melyet a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangúlag bocsátott a doktori eljárás megindítására, hanem 5 igen és 2 nem szavazat mellett egy tartózkodással. A lap úgy tudja, a dolgozat a szakmai szempontok alapján megfelelt – a nemmel szavazók a szerintük fennálló összeférhetetlenség miatt döntöttek így, mondván, az ELTE állami egyetemként kiszolgáltatott helyzetben van egy kormánytaggal szemben.
A doktori fokozat megszerzése kapcsán az egykoron a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán is tanító Polyák Gábor is felemelte a hangját. Kommetjében azt mondta, hogy „Orbán Balázs, a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye, aki ’56-ot is büntetlenül kihazudhatja a történelemből.”
Többségében pozitív vélemények
Az opponensek közül Unger Anna elmondta: a dolgozat formai és tartalmi szempontból is megfelelő, releváns, jó minőségű. A plágiumkereső szoftver nem jelzett plágiumot, a szerző a műhelyvitán elhangzottakkal kiegészítette a dolgozatát. Így, amennyiben a jelölt minden egyéb feltételnek megfelel, a disszertáció védésre és fokozatszerzésre alkalmas. Fő kritikája az volt, hogy Orbán az EU tanácsának szerepét nem vizsgálta a mandátumszabadság szempontjából.
A másik bíráló, Szentgáli-Tóth Boldizsár szóvá tette, számára zavaró volt, hogy a szerző többes szám első személyt használ. Ugyanakkor minden szempontból a doktori fokozatszerzésre alkalmasnak találta a dolgozatot, bár hiányolta a frakciófegyelem jelentőségének kifejtését a képviselők döntési szabadságának korlátozásában.
A dolgozathoz számos írásbeli vélemény érkezett, ezeket felolvasták. A véleményezők között volt a disszertáció szerzőjét korábban plágiummal vádoló Rácz András, a Corvinus egyetem oktatója is, aki felhívta a bizottság figyelmét a megállapítására, miszerint a dolgozat hivatkozás nélkül idéz hosszabb részeket Orbán Árpási Botonddal közös tavalyi tanulmányából. Így ráadásul kétséges, hogy önálló tudományos eredménynek tekinthető-e a dolgozat, ami a fokozatszerzés feltétele.
Ugyanakkor számos támogató véleményt is ismertettek: Varga Zs. András Kúria-elnök, Szabó Marcel alkotmánybíró, Trócsányi László volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter, Koltay András médiahatósági elnök is támogatta az írásban elküldött véleményében a disszertáció vitára bocsátását, egyúttal méltatta annak erényeit. Az önplágium ügyében Varga Zs. természetesnek nevezte a véleményében, hogy a dolgozat részeredményei korábban megjelentek, ilyen esetekben szerinte az önhivatkozás hiánya is megszokott.
Plágiumgyanú
Amint fentebb is írtuk, Rácz András több kifogást is megfogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatójának dolgozatával szemben, melyek miatt szerinte az nem érdemli meg a doktori fokozatot. Ezek lényege, hogy
- a disszertáció két hipotéziséből az egyik nem Orbán Balázs önálló eredménye, az Árpási Botonddal közös cikkükből származik, mint ahogy a disszertációban elemzett öt esettanulmányból kettő;
- a disszertációban legalább kilencoldalnyi szöveg szó szerinti vagy átfogalmazott átvétel ebből a közös cikkből, amelyre azonban a dolgozat nem hivatkozik a lábjegyzetek és a felhasznált szakirodalom között – Rácz szerint ez így durva plágium, és még csak nem is önplágium, mivel Orbán csak szerzőtársa a cikknek;
- a tézisfüzet a fájl metaadatai szerint legalább részben Árpási számítógépén készült.
Az egyetem erre már csak annyit közölt, hogy a doktori eljárás során minden esetben a jelölt által beadott dokumentumok tartalmát értékeli, az elektronikus file-ok metaadatait nem vizsgálja. „A doktori eljárás fontos célja, hogy a bírálóbizottság meggyőződjön a jelölt felkészültségéről, a doktori dolgozat témájában való jártasságáról, és ennek során arról is, hogy a disszertáció a jelölt saját szellemi terméke. Az egyetem minden doktori dolgozat eredetiségét nemzetközileg elismert plágiumkereső szoftverrel ellenőrzi; Orbán Balázs dolgozatában a szoftver nem talált gyanúra okot adó szövegrészt” – írták.
