Advent harmadik vasárnapja az öröm vasárnapja. A Gaudete vasárnap a latin Örvendjetek [az Úrban] kezdetű, Pál apostol szavait idéző introitusról kapta a nevét.
Az adventi koszorú ma fellobbanó harmadik gyertyalángja Szűz Máriát és az Isten fiának földre érkezéséről szóló örömhírt jelképezi. Ezen a napon a katolikusok rózsaszínű gyertyát gyújtanak a koszorún.
„Örüljetek az Úrban mindig! Újra mondom: Örüljetek! Ismerje meg mindenki a ti szelídségeteket! Az Úr közel van! Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé!” (Fil 4,4–6)
Ez a vasárnap az öröm vasárnapja, advent második felének kezdete. A liturgia színe a lila helyett a rózsaszín: a közeledő karácsony miatt a hátralévő napok alaphangja az öröm.
Advent a várakozás időszaka. Még néhány nap, és a keresztény kultúrkörben eljön az év egyik legszentebb pillanata: Jézus születése.
Advent időszaka: András napja, vagyis november 30 és karácsony december 25 közé esik.
A hagyomány úgy tartja, hogy az első adventi koszorút, ami egy kocsikerékre állított gyertyákból állt, Johann H. Wichern német lutheránus lelkész készítette 1839-ben. A lelkész karácsonyig minden nap eggyel többet gyújtott meg közülük, mégpedig hétköznap pirosat, vasárnap pedig fehéret. tehát az első adventi koszorú sok mindenben különbözött a mai asztaldíszektől.
Napjainkban az adventi koszorún négy gyertya van, és minden vasárnap meggyújtunk, azokból egyel többet. A négy adventi gyertya közül mindegyik mást jelképez. A növekvő fény a megváltó eljövetelének közeledésére utal.
Az első adventi vasárnap a megváltást, a második adventi vasárnap a reményt, a harmadik adventi vasárnap az örömöt, a negyedik adventi vasárnap pedig Jézus eljövetelének és egyben a szeretetnek az örömünnepe.