A fővárosi bérlakáspiacon tovább nyílt az olló a keresleti és a kínálati árak között decemberben. A bérlők átlagosan 215 ezer forintért kerestek lakást, a bérbeadók viszont átlagosan 249 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjukért. Ezzel a kínálati és a keresleti ár közötti különbség 16 százalékra, 2020 vége óta nem látott szintre emelkedett. Ezt a Rentingo.com közölte hétfőn az MTI-vel.
A közösségi albérletkereső platform szerint a budapesti lakhatási válság tovább mélyült. Az átlagos bérleti díj a nettó átlagkereset 57 százalékát tette ki, annak ellenére, hogy 2024-ban alig az infláció felett, 4,2 százalékkal kerültek feljebb a bérleti díjak.
A 2023-as 19 százalékos bérletidíj-drágulás olyan mértékben rontotta a bérlők fizetőképességét, hogy már nem tudtak lépést tartani a díjak emelkedésével.
Adataik szerint a bérlők fizetőképességének folyamatos csökkenése miatt egyre nehezebbé vált a lakások kiadása a 250 ezres átlagos bérleti díj felett. És ez a korlát 2025 első felében is fennmaradhat.
A Rentingo 2025-ben az albérletpiacon lassú kínálatnövekedésre számít. A befektetési ingatlanvásárlást támogathatják a lejáró állampapírok utáni kamatkifizetések, és ezek az ingatlanok a szigorodó Airbnb-s szabályozás miatt a hosszú távú piacon jelenhetnek meg.
A bérlők fizetőképességének alakulása ennél sokkal nehezebben prognosztizálható – írták.
forrás: mti