A kurta baing az év hala 2025-ben

A tavalyi év végén a Magyar Haltani Társaság immáron 16. alkalommal hirdette meg az „Év hala” szavazást, és a korábbi évek hagyományaihoz hasonlóan az elnökség idén is három jelöltet állított: a dévérkeszeget (Abramis brama), a kurta baingot (Leucaspius delineatus) és a vágódurbincsot (Gymnocephalus cernua).

A halbarátok és a természetet kedvelők ezekre, a hazánkban őshonos halfajokra szavazhattak, és a 2024. december 31-én éjfélig be is érkezett 3586 szavazatnak a 26 százalékával a vágódurbincs harmadik lett, a dévérkeszeg 30,7%-kal a második, a győztesünk, a kurta baing pedig a voksok 43,3%-át szerezte meg.

A kurta baing megjelenéséről a beazonosítás érdekében annyit érdemes tudnunk, hogy a nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos halunk. Ennek a halfajnak a teste megnyúlt és vaskos, háta és hasvonala enyhén ívelt. Külsejéhez tartozik, hogy rövid, tompa orra és jellegzetesen nagy szemei figyelemfelkeltőek. A kurta baing szája felső állású, a nagy szájhasíték meredeken felfelé irányul. Viszont az alsó állkapcsa kampószerűen felhajlik, így szinte álarcszerűen takarja a fejét.

A kurta baing általános mérete 6–8 cm között van, ritkán ugyan, de akár 10 cm-re is megnőhet. A testét fedő pikkelyek aprók, ezüstösek, és könnyen lehullanak.

A kurta baing a táplálékát főként planktonikus élőlények, árvaszúnyoglárvák és a vízfelszínre hulló apró rovarok alkotják.

A 2025-os év halának szaporodása április és július között zajlik, amikor párosan rakják le az ikrákat. A nőstény 100–150 darab ikrát ragaszt vízi növényekre, amelyeket a hím őriz és gondoz. A kurta baing élőhelyként a lassan áramló vagy állóvizeket kedveli, például tőzegbányatavakat, holtmedreket és alföldi csatornákat.

Az év halát a nagyobb folyóinkban, mint a Duna, Tisza, többnyire csak az áradások után fedezhetjük fel, akkor is túlnyomóan a hullámtereken. Jellegzetes bélyege a farokalatti úszó tövén található pontsor, valamint az oldalvonal, amely csupán az első néhány pikkelyen látható. Élőhelyeinek eltűnése és az inváziós fajok terjedése miatt állományai jelentősen visszaszorultak.

A kurta baing hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Forrás: haltanitarsasag.hu