„Nem punkzenekar, aki úszik az árral” – interjú Megyeri Ferenccel, a Hétköznapi Csalódások frontemberével

Szombaton tartja a 35. évi jubileumi koncertjét Pécsett a Hétköznapi Csalódások zenekar a Pécsi Estben. A közönség egy ritkán látott hosszúságú produkciót hallgathat végig, ahol a közismert slágerek mellett számos meglepetés-produkcióval készül a zenekar. A csapat frontembere, Megyeri Ferenc adott riportot a szerkesztőségünknek a koncertről és arról, hogy mik a hosszabb távú terveik.

35 éves idén a zenekar. Gondoltad volna, hogy ennyi idő után még mindig zenélni fogtok?

Nem gondoltam, hogy 35 év után még zenélni fogunk, de azt sem, hogy nem. Nem voltak ilyen kitűzött céljaink, hogy most eddig zenélünk, vagy nem zenélünk, úgy gondoltuk csináljuk, amíg csináljuk, az idő meg ment. De én végig hittem ebben a csapatban és abban, hogy sokáig fogunk zenélni, és ez be is jött.

A szombati jubileumi koncertetekre készültök valami meglepetéssel?

A koncerten olyan számaink is lesznek, amiket elég ritkán, vagy talán a lemezbemutatókon kívül soha nem játszottunk, tehát nem csak az a repertoár lesz, ami sok-sok éve a program gerincét alkotja. Ezenkívül a szokásos 20-21 szám helyett 38 dalt fogunk játszani, tehát egy nagyon kibővített koncertprogram lesz. Illetve lesznek vendégművészeink, a zenekar korábbi tagjai, a volt dobosunk, a Cimi (Czimmermann Csaba – szerk.), aki a Punnany Massifban is dobolt, illetve a korábbi basszusgitárosunk, Szabó Zoli is.

A mostani közönségetek inkább a régi rajongókból áll, vagy sikerül új embereket bevonzani?

Nagyrészt a régiekből, de azért nem csak belőlük. Nekünk nem tizenéves a közönségünk nagy része, azt viszont nagyon nagy meglepetéssel tapasztalom, hogy a koncertjeinken felbukkannak tízes, illetve húszas éveinek elején járók is, és a színpad elején ők pogóznak. Én meg örömmel konstatálom, hogy azért az új nemzedékből is vannak jó néhányan, akik ismernek minket.

Mint punkzenekar mindig rendszerkritikát fogalmaztok meg, így mindig valamilyen szinten az aktuális hatalommal szemben helyezkedtek el. Nem érzed ezt nehéznek ennyi idő után?

Nem. Egy punkzenekarnak szerintem ez a feladata. Egy csapat nem is igazából punkzenekar, ha úszik az árral. Egy punkcsapat mindig szembemegy az aktuális hatalommal, meg úgy egyáltalán a hatalommal, ami a punk felfogás szerint rossz. Ezért is tolódott a punkzene az anarchizmus felé, ami egy hatalom nélküli rend. És igen, mi eddig mindig az aktuális hatalmat gyaláztuk. Viszont az is igaz, hogy a mostanit tartom a legkártékonyabbnak, azok közül mindenképpen, amit én eddig átéltem. Pedig én itthon éltem mindig, a Kádár-rendszerben és az azt követő kormányok idején is.

Számos József Attila verset dolgoztatok már fel. Ez is összefüggésben áll a punk zenével, vagy ez a költő iránti szeretet?

József Attila nekem már akkor is szimpatikus volt, amikor kötelező tananyag lett és utcákat, művelődési házakat neveztek el róla. Hiszen már akkor is tudtuk, hogy ő nem a hatalom embere, és talán ő az egyetlen, aki tényleg megérdemelte ezeket az elnevezéseket. Tulajdonképpen ő a maga korának a punkja volt, ugyanaz a lázadó és szókimondó művészlélek volt, mint a mai punkzenekarok tagjai.

Van-e neked kedvenc dalod a saját számaitok közül?

Nekem a Szokatlan a Helyzet a kedvencem, bár a többieknek már a könyökén jön ki :). Nagyon fontos dalunk mind zenéjében, mind szövegében. Persze sok másik dalt is szeretek, de ez a kedvencem.

Mik a jövőbeli terveitek? Készül-e esetleg új lemez?

Már készül, de nem úgy, ahogy eddig. Most arra a megállapodásra jutottunk az együttesen belül, hogy mivel a lemezek fölött kezd egy kicsit eljárni az idő, ezért nem egy új lemez kiadását fogjuk erőltetni, hanem a dalainkat külön-külön fogjuk megjeleníteni. Persze ha összeáll 10-12 szám, akkor abból készítünk majd lemezt, de ezentúl inkább egyesével készítjük el a számokat és hozzá a klipeket, és majd ha elkészül annyi, amennyi kell, akkor csináljuk meg a lemezt.

Ennek két oka is van. Az egyik, hogy a lemezekre a kereset ma már nem túl nagy. Szerencsére nekünk azért működött ez a dolog eddig a közönség segítségével. Mindig, amikor elkészült egy lemez, akkor meghirdettünk olyan akciókat, hogyha valaki meghatározott összegű adományt utal a számlaszámunkra, akkor mi adunk neki lemezt, pólót, felvarrókat meg más kiegészítőket. Ezekből a pénzekből meg tudtuk finanszírozni a stúdió költségeinek egy részét, tudtunk klipeket forgatni, tehát működött ez így.

Viszont ha egyesével készítjük a dalokat, akkor azok kidolgozottabbak lesznek, és arra fogunk törekedni, hogy ezekből a számokból zeneileg, szövegileg meg képileg is a maximumot hozzuk ki. A lemezek megjelenése után néhány dalnál mindig volt egy kis hiányérzetünk, hogy valami még hiányzik, vagy a klip lehetett volna jobb vagy ötletesebb. Csak éppen a megjelenés időpontja miatt sietnünk kellett.  Most viszont már úgy érezzük, van időnk, ennyi év után letettünk valamit az asztalra, ezért nem kell sietnünk, szép nyugodtan dolgozzuk ki az új dalokat.

Köszönöm szépen az interjút!