A napokban egy felhívást tett közzé oldalán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amelyben rámutatott arra, hogy a költöző madaraink érdekében, még az érkezésük, illetve az előttünk álló tavaszi költési időszak előtt lenne jó elvégezni a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat. Például a fák, bokrok kivágását, fecskefészkek engedélyezett eltávolítását, vagy akár a gólyafészkek biztonságosabbá tételét.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) írásában felhívja az önkormányzati és állami szervek, a kivitelezők és a lakosság figyelmét is, hogy a márciussal kezdődő költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehetne és kellene is, illetve jó lenne elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, melyek március-áprilistól már veszélyt jelentenek az állatokra, azok biológiai sokféleségére.
Például: hazánkban a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt a költési időszakot követően számos madárfajnak másodköltése is van június-júliusban. Az MME oldalán arra is felhívják a figyelmet, hogy természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak.
A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb olyan tevékenység, ami a nem megfelelő tervezés és ütemezés miatt évről évre visszatérő természetvédelmi és állatvédelmi problémát okoz, a következő:
– Fák, bokrok kivágása: https://www.mme.hu/fak-bokrok-kivagasa-koltesi-idoszakban
– Fecskefészkek engedélyezett eltávolítása: https://www.mme.hu/fecske-_es_deneverbarat_falfelujitas
– Fehérgólya-fészkek biztonságossá tétele: https://www.mme.hu/golyafeszek-magasito_allvany_golyakosar
Szintén az MME oldalán olvasható, hogy hazánkban az első országos gólyafelmérés 1941-ben zajlott, az akkori felmérésekből tudható, hogy a fészkek közel egyenlő arányban épültek fákra, épületekre és kazlakra. 1958 óta minden ötödik évben kerül sor a gólyafészkek összeírására (1973-ban egy év csúszás volt, igazodva az 1974-es nemzetközi felméréshez). Ezekből a felmérésekből lehet tudni, hogy az első villanyoszlopra épült gólyafészkek 1968-ban kerültek elő, szám szerint 91 db. A gólyák megtelepedését az tette lehetővé, hogy az 1962-re lezárult villamosítási program részeként az összes hazai faluban – később pedig a magyarországi tanyavilágban is – megjelentek a 100–120 cm-es kereszttartós, 3–4 párhuzamos vezetéket tartalmazó hálózatok. Ezeken a gólyafészkek aránya 2009-ig folyamatosan nőtt, elérve a mai 90%-ot. A gólyáknak nem okoz nagyobb gondot a villanyoszlopon fészket építeni, mint egy – akár szélben hajladozó – fa ágaira. – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.