Február 15: Szigeti Vigadalom

A Szigetvári Zrínyi Várban 2025. február 15-én, szombaton ismét megrendezésre kerül a Szigeti Vigadalom.

A Szigetvári Zrínyi Várban ezen a napon gyerekprogramokkal, érdekes előadásokkal és egy kis sütögetéssel is készülnek a szervezők.

Íme, néhány részlet a Szigeti Vigalom programjából:

12 óra: A vár főkapujánál ünnepi megnyitó.

12:30 órától: Gyermekprogramok kézműves foglalkozással, korabeli ruhapróbával, krumplis pogácsa készítéssel.

Hóvári terem programjai:

14 órakor: Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programban készült nyertes videó díjának átadása.

14:30 órakor: Károlyi Milán – A kuruc kor katonai viseletei (előadás).

15 órakor: Andrásy Miklós – A császári-királyi hadsereg a török ellenes visszafoglaló háborúk során (előadás).

A Szigeti Vigalom napján közreműködnek a következő hagyományőrző csapatok:  Altin Elma Kulturális Egyesület, Bakocsai István Kompánia Hagyományőrző Egyesület, Mecsek lándzsája huszárbandérium, Kaiserliche Infanterieregiment Nicolaus Pálffy.

A Szigetvári Zrínyi vár és a város története szorosan összekapcsolódik. Először 1391-ben említik a települést Zygeth néven, majd a XV. század első felében Szigethi Antimus Osvát uraság megkezdte a Kerektorony néven ismert kőtorony építését a mai északnyugati bástya helyén. A tornyot fallal vették körül, majd megmagasították, közben újabb épületek, raktárak épültek a környéken, így bővült a település. Miután a lakosság száma folyamatosan növekedett, az első szigeten kezdődött el a tényleges vár, a második szigeten pedig a város felépítése.

Az első szigetet 1449-ben castrum, azaz vár, a második szigetet 1463-ban oppidum (mezőváros) néven említik. Ekkor a terület a Garai család tulajdona volt, melyet az enyingi Török család 1473-ban vásárolt meg. Török Bálintnak, a XVI. század első felének egyik leghíresebb-leghírhedtebb alakjának köszönhető az igazi erődrendszer kiépítése az 1530-as években, az árok- és csatornarendszer, a felvonóhidak megépítésével egyetemben.

A település a Magyar Királyság dél-nyugati területének központjává vált, gazdasági, közigazgatási, és kulturális téren is, hiszen 1542-ig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, és Istvánffy Pál, a híres humanista történetíró, Istvánffy Miklós apja is. – olvasható a varszigetvar.hu oldalon.