A 35-40 feletti testtömeg indexszel élő embereken áprilistól például már nem lehet csípő- és térdprotézisműtétet végezni, amíg le nem fogynak.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a honlapján osztotta meg, hogy április 1-től új protokollt vezettek be a csípő- és térdprotézis műtéteknél, ezek alapján sokan még az igen hosszú várólistákra sem kerülhetnek majd fel – írta a Népszava.
Az április 1-én hatályba lépő protokollról a lapnak nyilatkozott Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke, aki szerint az új szabályozásnak annyi az előnye, hogy írásban is rögzítették az eljárást, de hátránya, hogy bizonyos betegcsoportok kiszorulhatnak a műtétekből.
A csípő- és térdprotézis műtéteknél a túlsúly tulajdonképpen azért jelent nagyobb kockázatot, mert a lágyrészeken mélyebben és nagyobbat kell vágnia az operatőrnek, ez a seb pedig könnyebben bevérezhet, elfertőződhet, nehezebben gyógyul. Szakmailag viszont nem indokolt az automatikus kizárás, ezt minden esetben az orvosnak kellene mérlegelnie – nyilatkozta az új protokoll kapcsán Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista.
„Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha belép egy extrém túlsúllyal élő ember, ne kellene mérlegelni az ő esetében, hogy a műtét előnyei felülmúlják-e az azzal járó kockázatokat. Ha számára inkább a műtét elmaradása jelentene nagyobb rizikót, akkor lehet akár 42-es is a testtömege, megoperálom”.
Az április 1-étől hatályba lépő új szabályok szerint nem kerülhetnek fel a várólistára, és nem operálható meg az a beteg, aki: az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, tehát nem rehabilitálható.
Na de ennél sokkal, de sokkal durvább az, hogy az akut baleseti ellátásban sem lehet csípőprotézissel megoperálni a combnyaktörést szenvedett betegeket, ha
– a túlsúlyos, túl izmos ahogyan
– az sem, akinek együttműködésének, szociális helyzetének elégtelensége zárja ki a műtétet, vagy
– azt sem akinél a kooperáló képességének a posztoperatív együttműködés képességének a hiánya áll fent, vagy
– azt sem, aki bármely olyan betegségben szenved ami miatt a beteg várható élet kilátása kevesebb, mint 3-6 hónap.
Azaz például, egy súlyos autista baleseti sérült már nem kaphat szükség esetén sem ilyen ellátást – írta a Facebook-oldalán Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a Népszavának tagadta, hogy az új szabályok célja a kórosan megnyúlt várólisták rövidítése volna. A kormányzat „azzal kívánja elérni, a sorok rövidítését, hogy többletpénzt biztosít, csak idén 5 milliárd forintot – arra, hogy az egészségügyi intézmények fokozzák a teljesítményüket” – közölték a lappal.









