Többek között a magyar közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázatával is indokolja az Egyesült Államok az Európai Unióra kivetett vámokat – írja a Válasz Online cikke alapján a Telex.
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya egy 397 oldalas jelentést tett közzé, amelyben részletesen indokolják, hogy az egyes országoknál milyen gazdasági gyakorlatok indokolták a Donald Trump által kivetett vámokat.
Az, hogy az USA külön kritizálja a magyar szabályozásokat, kormányzati gyakorlatokat, azért érdekes, mert Szijjártó Péter szerint Brüsszel a hibás, amiért Trump 20 százalékos vámot vetett ki az EU-ra. A miniszter szerint az EU vezetőinek jobban kellett volna tárgyalniuk, és több engedményt kellett volna tenniük az USA-nak, és akkor elkerülhetők lettek volna a vámok. Az EU valójában próbált tárgyalni, az Európai Bizottságtól Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos februárban és március végén is Washingtonban járt, az egyeztetések azonban nem jártak sikerrel.
Gyógyszerek és közbeszerzések
A gyógyszerek átláthatatlan ártámogatási rendszerétől a kötelező ügyvédi kamarai tagság külföldiek számára nehezített feltételéig tele van kifogásolt magyar példákkal a jelentés. A Magyarországgal kapcsolatban felhozott kifogásoknál külön kiemelik a közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázatát. „Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években” – áll a jelentésben.
A magyar korrupció megnevezése mint az amerikai vámok egyik oka azért is érdekes, mert a Biden-adminisztráció korrupcióra hivatkozva tette szankciós listára Rogán Antalt januárban. A magyar kormány úgy reagált, a döntés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Ehhez képest Rogán Antal a mai napig a listán szerepel.