Tízből hat pedagógus érezte már tartósan levertnek, ingerlékenynek vagy szorongónak magát. Ez abból a friss kutatásból derül ki, amelyet a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) készített. Az eredményeket az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával közösen szervezett szakmai napon mutatták be. A szakemberek úgy látják: az oktató-nevelő munka során a szakmai beszélgetésekre elengedhetetlenül szükség van. A pedagógusok közti tapasztalatcsere ugyanakkor a kiégés kockázatát is jelentősen csökkentheti.
„Ha egy pedagógus pár napig fáradtnak vagy levertnek érzi magát, az egészségesnek mondható, de ha ez az állapot több hétig tart, az már a kiégés tünete. A megkérdezett pedagógusok 60 százaléka élt már át ilyen időszakot, 62 százalékuk ráadásul arról is beszámolt, hogy hosszabb ideig érezte magát ingerlékenynek vagy tartósan szorongott” – mondta Bajor Péter, a Matehetsz ügyvezető elnöke.
A Matehetsz kutatásából egyértelműen kiderül: a pedagógusok kifejezetten fontos tartják szakmai tapasztalataik megbeszélését. 98 százalékuk szívesen meghallgatja kollégáit, 97 százalékuk pedig saját élményeit, szakmai problémáit is örömmel osztja meg munkatársaival.
A Matehetsz kutatásából az is kiderült, hogy az oktatási-nevelési intézményben havonta átlagosan 6,4 órát töltenek esetfeltárással, szakmai megbeszéléssel. Az egyes intézmények azonban meglehetősen nagy szórást mutattak a tapasztalatcserére fordított idő terén. Tíz pedagógus közül három úgy érzi, hogy a munkahelyén túl kevés időt fordítanak szakmai megbeszélésekre, ugyanakkor minden második megkérdezett szerint több ilyen alkalomra lenne szükség. A kutatás eredményeit ismertető Bajor Péter hozzátette: az irányított szakmai beszélgetéseknek az óvodákban és iskolákban még nincs kialakult keretrendszere.
Ilyen keretet jelenthetnek azok a beszélgetőkártyák is, amelyeket a Matehetsz fejlesztett, és a szakmai napon részt vevő pedagógusok és hallgatók is kipróbálhattak. A kártyacsomagokat kifejezetten óvodapedagógusoknak, tanítóknak és tanároknak készítették. Éppen ezért négy témakörre fókuszálnak: teendők a gyermekekkel/tanulókkal, részvétel a szakmai közösségben, kapcsolat a szülőkkel, saját szakmai szerepfelfogás.
„A beszélgetőkártyák oldott hangulatú, mégis mély beszélgetésekre adnak lehetőséget. Önreflexiót, az örömök megosztását, a nehézségek felvetését, a szakmai tapasztalatcserét, a megértő közösség megtapasztalását kínálják. Ezek azok az élmények, amelyek segíthetnek megelőzni a kiégést. A kártyákkal indított beszélgetések által új szempontokat találhatnak a pedagógusok, amelyek örömtelibbé, hatékonyabbá tehetik a gyerekekkel töltött időt. A beszélgetés alkalmat biztosít a korszerű megoldások megismerésére, az egymástól való tanulásra. Emellett jótékony hatással lehet az intézményi klímára, segít kialakítani a közös pedagógiai irányelveket” – magyarázta Bajor Péter a rendezvényen.
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének online kérdőívét 574-en töltötték ki 2025 áprilisában, 84 százalékuk nő. A résztvevők 83 százaléka általános vagy középfokú iskolában, 15 százaléka óvodában, 2 százaléka más intézményben dolgozik.
A kitöltők több mint fele az 51-60 éves, negyede a 41-50 éves, 19 százaléka pedig a 61-75 éves korosztályhoz tartozik, 7 százalékuk pedig 20-40 év közötti. 44 százalékuk 5000 lakosúnál nagyobb településen, minden negyedik válaszadó megyeszékhelyen, 16 százalék Budapesten, 14 százalék pedig 5000 lakosúnál kisebb településen él.