Június 4-én, szerdán este, a Nemzeti Összetartozás Napján, a Siklósi Várkertben a Siklósi Hagyományőrző Egyesület és a város önkormányzata, valamint a Siklósi Vár közös szervezésben ünnepi műsorral, és 300 fáklya meggyújtásával emlékeztek meg a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
A siklósi fáklyák igazi őrtüzekként több ezer ember előtt szimbolizálták a nemzeti összetartozást.
Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról 2010 óta a nemzeti összetartozás napján emlékezünk meg. A szerződés előzményeit és következményeit 2016 óta az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék docense, Ablonczy Balázs vezetésével a Trianon 100 kutatócsoport vizsgálja. Eddigi eredményeikről 2018 őszén rendeznek konferenciát, ahol több aspektusát is feltárják majd a 20. század történelmét nagymértékben befolyásoló eseménynek.
A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait.
Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az őshonos magyar népességből 300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához. A döntés 23,4 millió lakost érintett, Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. – olvasható a nemzeti összetartozás napjáról az elte.hu oldalon.