A Máriagyűdi Kegytemplom, Magyarország egyik legismertebb Mária-kegyhelye
A máriagyűdi templom, hivatalos nevén a Máriagyűdi Kegytemplom, Magyarország egyik legismertebb Mária-kegyhelye. Baranya megyében, Siklós közelében található ez a 18. század második felében a barokk stílusban épült zarándokhely.
A máriagyűdi templom vallási jelentősége a régmúltra nyúlik vissza, hiszen már a középkorban is zarándokhely volt. A templom Szűz Mária tiszteletére épült, és ma is fontos búcsújáró hely, különösen a katolikus hívők körében. Belső tere gazdagon díszített, a kegykép pedig számos imameghallgatásról és csodás gyógyulásról híres. A templomot szép természeti környezet veszi körül, ami tovább növeli a hely spirituális és turisztikai vonzerejét.
„Máriagyűd a Gyűdi Szent Szűz, Tenkes-hegy Fehér Asszonya oltalma alatt áll. A Boldogságos Szűz Mária háromszáz éve jelenéseivel kifejezte, hogy mindannyiunknak szüksége van a megpihenésre, a töltekezésre, a bizalom megerősítésére. Mária ezüstös palástját azóta is kiterjeszti fölénk, hogy az ő bizalomteljes mosolya töltsön el bennünket. Mi, akik itt élünk, ezzel a derűvel, békével várunk minden hozzánk érkezőt.” – olvasható a zarándokhely honlapján.
Máriagyűdön már a rómaiak idején lakott településen 1333-ban plébániatemplom áll, ahol a török időkben is folyamatos a keresztény istentisztelet, s a hódoltság békésebb évtizedeiben a környék legjelentősebb települései közé tartozott.
Ebből az időszakból származnak azok a legendák, amelyeket a ferencesek a 18. század közepén jegyeztek le. Ezek szerint Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé. A szobor aztán eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá. A 17. század második felében veszik kezdetüket a templomnál a Mária-jelenések. A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hoz a Kaproncáról, amelyet aztán a Rákóczi-szabadságharc idején el kell menekíteni Gyűdről – a későbbi tanúvallomások szerint a támadók ugyanis a szobrot el akarták pusztítani, ám ez több, egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a siklósi várban helyezték biztonságba, majd miután a várat beveszik a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható.