Halálának első évfordulóján, június 27-én emléktáblát avat Ágai Ágnes költő, író, műfordító tiszteletére, egykori háza falán fia, Ágai Kis András, Lutter Imre és a Magyar Versmondók Egyesülete. Egy hónappal később ugyancsak felkerül az emléktáblája az orfűi Horizont-idéző Verspark főépületének falára.
Budapesten, a III. kerületi Hímző utca 3. szám alatti társasház belső falán helyezik el azt az emléktáblát, amely az élete végéig ebben a házban lakó Ágai Ágnes költő, író, műfordítóra emlékezik. Ágai Ágnes fia, Ágai Kis András, valamint Rosta Géza zeneszerző, előadóművész mellett Wiegmann Alfréd emlékezik az alkotóra, aki életének 93. évében, 2024. június 27-én hunyt el. Egy hónappal később ugyancsak felkerül az emléktáblája az orfűi Horizont-idéző Verspark főépületének falára.
Ágai Ágnes 1932. április 9-én született Szegeden. Tanulmányait a Budapesti Pedagógiai Főiskola orosz szakán végezte 1951-től, majd 1953-tól az ELTE BTK orosz-magyar szakán tanult, valamint az ELTE Idegen Nyelvi Lektorátusának lektora volt. 1956-től 1970-ig tanárként dolgozott Budapesten, majd 1989-ig a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője volt. 1957-től publikálta verseit, prózáit. Gyermeklírája korát megelőzve idézte meg a svéd gyermekversek őszinte, érzékeny hangvételét.
Ágai Ágnes mintegy húsz évig volt a Móra Kiadó szerkesztője. Érzékeny lírája jellegzetes hangon szólítja meg a gyermek és felnőtt olvasókat. Legismertebb ifjúsági kötetei A titkokat az ujjaimnak mondom el, valamint a Kamaszságok című művek. Műfordítóként az orosz gyermekirodalom remekműveit tolmácsolta (Tótágas című versgyűjtemény, Szergej Vlagyimirovics Mihalkov: Miénk a világ).
Munkásságáért több elismerést is kapott: 1983-ban a Móra Könyvkiadó Nívódíjával, 1989-ben pedig a NEMzedék című kötetért az IBBY-díj – az Év Gyermekkönyve elismeréssel díjazták.