Likviditási alapot képez a pécsi önkormányzat a város működésének biztosítására. Működési célú hitelt vesz fel a városvezetés annak ellenére, hogy tavaly a képviselő-testület határozatba foglalta ennek az ellenkezőjét.
A július 24-i rendkívüli közgyűlésen két fontos döntést hozott meg a pécsi képviselő-testület. Az egyik a VOKE Vasutas Művelődési Ház megvásárlásával, illetve vételárának kifizetésével kapcsolatos. Az önkormányzat továbbra is fenntartja a vételi szándékát az ingatlanra. A vételár törlesztését azonban nem idén, hanem jövőre szeretnék megkezdeni. Ebbe a szakszervezet is partner – hangzott el a város közgyűlésén. A pécsi önkormányzat a következő évtől három éven át évente 100 millió forintot fizet a Művelődési Házért.
A következő napirendi pont a likviditási alap létrehozása volt, amelynek okait Ruzsa Csaba alpolgármester.
A likviditási alap három lábon áll: az egyik a lakáscélú fejlesztési alap, amely eddig 260 millió forintos bevételt könyvelhetett el, a következő hetekben pedig további 400-450 millió forintra lehet számítani. A következő lábat az eddig be nem fizetett iparűzési adók alkotják, s mint elhangzott, legalább 300 millió forint bevételre számítanak. Az alap harmadik lába pedig egy 1,5 milliárd forintos folyószámlahitel, elsősorban abból a célból, hogy béreket és a járulékokat ki tudja fizetni a város. Ezt év végéig visszafizetik.
Csizmadia Péter (Fidesz) és Berényi Zoltán (ÖPE) frakcióvezetők kérdésként fogalmazták meg aggályaikat azzal kapcsolatban, hogy jogszerűen megteheti-e az önkormányzat, hogy működési hitelt vesz fel azok után, hogy 2024-ben (a kampány hevében) határozatba foglalták ennek az ellenkezőjét.
A határozatban egészen pontosan az szerepelt, hogy „a közgyűlés úgy dönt, hogy működési célú hitelt a jövőben nem vesz fel, különös tekintettel arra, hogy az önkormányzat az adósság elkerülése végett működési célú hitelt 2019. október 13. napja óta nem vett fel.”
Dr. Lovász István jegyző először azt válaszolta, hogy az attól függ, mi szerepel pontosan az akkori határozatban, illetve hogy azt politikai, vagy jogi értelemben kívánjuk értelmezni. Később – utánanézve – pontosította a válaszát.
„Miután ez egy adott évi költségvetési rendelet végrehajtó határozatának a keretében fogalmazott mondat, ezért jogi értelemben az adott évi költségvetési rendeletéhez kötődik. Ez a mondat a 2025. évi költségvetési rendelet végrehajtó határozatában már nem szerepel, ezért – hangsúlyozom, hogy jogi értelemben – az én álláspontom szerint idénre már nem jelent kötőerőt.” – fogalmazott a jegyző.
Ruzsa Csaba elmondta, a likviditási alap kifizetéseiről a képviselők minden esetben tájékoztatást fognak kapni.
Az említett képviselők javasoltak egy komolyabb átvilágítást az önkormányzati intézményeknél, hogy látható legyen, hol lehet még pénzt megtakarítani. Péterffy Attila polgármester és Ruzsa Csaba alpolgármester elmondták, ez már megtörtént, a képviselők már megkapták ezt az anyagot.
Harmadik napirendi pontként a képviselők tájékoztatást kaptak a hamarosan bevezetni kívánt pénzügyi intézkedési csomagról. Amely többek között a parkolási díjak megemeléséről, az Időskorúak Szociális Intézménye (ISZI) napi térítési díjának megemeléséről, buszjegyárak emeléséről, valamint a temetői díjak emeléséről szól. A pécsi lakosokat érintő megszorításokról még nem vitáz(hat)ott a képviselő-testület, egyelőre a tájékoztatás volt a cél, az elmondottakhoz nem szólhattak hozzá a képviselők.