Egy különösen aggasztó felfedezést tettek a Pécsi Tudományegyetem kutatói: Bangladesben egy olyan ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) azonosítottak, amely ellenáll a világszerte alkalmazott rovarirtó szereknek. A rezisztens példány megjelenése komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet, különösen a jelenleg is zajló chikungunya-járvány idején. A pécsi kutatók munkája ismét rámutat arra, milyen fontos a nemzetközi együttműködés és az adatalapú védekezés a globális járványok megelőzésében.
Egyre nehezebb a védekezés
A Virológia Pécs közlése szerint a veszélyes szúnyogfajt a Vectoract képzés részeként azonosították a bangladesi Csattográmban. A program során a kutatók nemcsak terepi adatgyűjtést végeztek. Laboratóriumi körülmények között is vizsgálták a szúnyogokat – elsősorban azt, hogyan reagálnak a különböző rovarirtó szerekre. Az egyik mintában egy pyrethroid-rezisztens ázsiai tigrisszúnyogot találtak. Ez különösen komoly problémát jelent, mivel a pyrethroid típusú vegyületeket világszerte elsődleges védekezési eszközként alkalmazzák a szúnyogirtásban.
„Az ilyen rezisztens egyedek megjelenése komolyan veszélyeztetheti a védekezési programok hatékonyságát, ha nem lépünk időben” – hívják fel a figyelmet a kutatók.
A járvány idején különösen aktuális
A felfedezés nem is lehetne időszerűbb: Bangladesben jelenleg is zajlik egy chikungunya-járvány, amelyet többek között az ázsiai tigrisszúnyog is terjeszthet. Ez a szúnyogfaj világszerte ismert vektora olyan vírusoknak, mint a dengue, a zika, vagy éppen a chikungunya. A kutatók szerint a mostani munka ismét megerősítette, hogy a terepi adatgyűjtést és a laboratóriumi diagnosztikát össze kell hangolni – csak így lehet a rezisztencia terjedését valós időben nyomon követni és a védekezési stratégiákat időben módosítani.
Túlmutat a tudományon – közegészségügyi ügy
A Virológia Pécs szerint a helyi kapacitások fejlesztése a rezisztencia kimutatására nemcsak tudományos eredmény, hanem egyértelmű közegészségügyi szükségszerűség. Az ilyen jellegű munkák segítenek abban is, hogy a jövőben gyorsabban és hatékonyabban reagálhassunk a hasonló kihívásokra – nemcsak Bangladesben, hanem bárhol a világon, akár Európában is.