Nyaranta legalább egyszer biztosan leégünk a napon, sok kárt okozva ezzel a bőrünknek, a szervezetünknek. Vegyük figyelembe dr. Cziráki Attila szívszógyász professzor szavait a napégés és a hőguta veszélyeiről, és fogadjuk meg a tanácsait a védekezéssel kapcsolatban!
A napégés nyáron különösen gyakori jelenség, amikor a napos, nyári égboltról érkező UV sugárzás (orvosi szempontból legnagyobb jelentőséggel az UVB sugárzás bír) és a bőrünk lépnek interakcióba. Ilyenkor két fő folyamat játszódik le a bőrünk rétegeiben. Ezekről kapunk most részletes tájékoztatást a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinika igazgatójától.
– Elsőként a bőrünkben található melanin szintetizáló sejtek UVB hatására protektív válaszként működésbe lépnek. Ez egy barnás/feketés színanyag amelyet bőrünk sejtjei termelnek. Ezt szabad szemmel is láthatjuk, mivel pár napon eltöltött délután után – bőrtípustól és helyi érzékenységtől függően különböző mértékben -gyorsan észlelhető a bőrünk barnulása. A melanin másik fontos feladata a minket ért UV sugárzás elnyelése, ezzel védve a környező sejteke. Egy másik folyamat az UVB sugárzás által okozott bőrkárosodások kialakulása. Az UV sugárzás káros bőrünk sejtjeire nézve, többek között DNS roncsoló hatása van, amely a sejtek örökítőanyagának károsodásával, sejthalállal, úgynevezett steril gyulladással jár. Ezeket a jelenségeket észleljük amikor napégésről beszélünk, amelynek gyakori tünete a fejfájás, émelygés az érintett terület érzékenysége, fájdalma, pirossága, később pedig az elhalt bőrsejtek lehámlása. Ezek a tünetek gyakran fellépnek, ha az általunk elnyelt UV sugárzás nagy mértékű (lásd nyáron, tűző napon), vagy a testünk melanintermelő képessége nem megfelelő – magyarázta dr. Cziráki Attila.

A szakorvos kiemelte a védekezést, melynek kötelező eleme a különböző krémek, kenőcsök. Mint mondta, fontos az SFP jelölést keresni, ami a nap protekciós faktort jelenti. Ezek a termékek olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek képesek az UV sugárzást elnyelni, megkötni, szórni, így a bőrt érő károsodást minimalizálni. Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni a fokozatosság elvét, és a legnagyobb UVB sugárterheléssel járó órák kerülését.
Vegyük komolyan a hőségriadó figyelmeztetéseit
Hőártalom (hőguta) alatt azt az állapotot értjük, amikor a test hőleadási és hőhatás elleni védekező képessége elégtelenné válik, testünk maghőmérséklete 40 fok fölé emelkedik. Ez az állapot pedig súlyos esetben, beavatkozás nélkül többszervi elégtelenséghez, és tragédiához is vezethet.
– Nagy melegben a testünk hőleadásra törekszik, bőrünk értartalékai felnyílnak, a testünkben keringő vér nagy része a centrális szervek helyett a bőr ereibe vándorol, ahol izzadás és bőrpir képében párologtatás során hőt ad le. Ez a folyamat azzal jár, hogy a centrális szervekben (szív, agy, tüdő, gyomor-bél traktus) csökken a véráramlás. Ezen vérkeringés-csökkenésnek a fokozódó melegben szédelgés, álmosság, fáradtság, nehézlégzés, étvágytalanság, lábdagadás megjelenéséhez vezethet. Amennyiben testünket hosszantartó, magas hő éri a párologtatási és hőleadási folyamatok kimerülnek, tovább csökken a centrális szervek vérellátása, viszont az izzadás is megszűnik, a testhőmérséklet emelkedik és beáll a gyakran eszméletvesztéssel kezdődő hőguta – hívta fel a figyelmet a professzor.
Dr. Cziráki Attila hangsúlyozta: a nyári hónapokban különösen ügyeljünk a megfelelő mennyiségű, hűvös folyadékbevitelre, az alkohol bevitel minimalizálására és csökkentsük a tűző napon töltött időt. Öltözködjünk szellősen, keressünk árnyékot vagy légkondícionált helyet, párakaput, ahol testünk egy kissé le tud hűlni. Vegyük komolyan a hőségriadó figyelmeztetéseit. Amennyiben fizikai aktivitást tervezünk, végezzük azt a kora reggeli vagy esti órákban, vagy fedett, légkondícionált helyen.









