Október 4-ére tervezték a Pécs Pride felvonulását, ám a helyi hatóságok hivatalosan betiltották a rendezvényt. Négy európai parlamenti frakció vezetője levelet írt az Európai Bizottságnak, hogy lépjen fel a rendezvény védelmében. Több EP-képviselő pedig a helyszínre készül látogatni.
A Pécs Pride betiltása nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is komoly figyelmet kapott. Négy EP-frakció – a szocialista, liberális, zöld és baloldali – vezetője közös levélben kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy vizsgálja felül a helyi hatóságok döntését, és biztosítsa a rendezvény védelmét.
Kim van Sparrentak holland zöldpárti képviselő, aki az LMBTQI+ jogokkal foglalkozó frakcióközi munkacsoport társelnöke, elmondta: az EP-képviselők jövő héten Pécsre utaznak a felvonulásra. Tapasztalatai szerint a külföldi politikusok és diplomaták jelenléte nemcsak szimbolikus. Valódi védelmet is jelent a szervezőknek és résztvevőknek. „Nem nézne ki jól, ha külföldieknek veszélybe kerülnének a helyszínen” – fogalmazott.
A budapesti Pride tapasztalatai szerint a nemzetközi figyelem jelentősen befolyásolhatja a hatóságok hozzáállását. Budapesten, 2023-ban, a kormány a rendezvény betiltására módosította az Alaptörvényt és a gyülekezési törvényt, de végül a Fővárosi Önkormányzat saját rendezvényként szervezte meg a felvonulást, így a tiltást megkerülve. Pécsen azonban a hatósági döntés egyelőre változatlan. A rendőrség hivatalosan betiltotta a rendezvényt, a Kúria pedig helybenhagyta a tiltást. A résztvevőkre pénzbüntetés, a szervezőkre akár börtönbüntetés is kiszabható.
A holland képviselő rámutatott, hogy a kisebb Pride-felvonulások gyakran nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a nagyvárosi rendezvények. „Ilyenkor a hangsúly a közösségen van, és különösen fontos, hogy az LMBTQ+ tagok érezzék, nincsenek egyedül” – mondta.
A tiltás alapjául szolgáló 2021-es, úgynevezett „gyermekvédelmi” törvényt az Európai Bizottság az uniós szabályokkal ellentétesnek minősítette, és pert indított a magyar kormány ellen az Európai Unió Bíróságán. A brüsszeli intézmények ugyan vizsgálják a gyülekezési törvény megfelelőségét az uniós elveknek. Ideiglenes intézkedések azonban eddig nem születtek. A bírósági ítélet várhatóan az év végén lesz ismert, miközben a magyar kormány több esetben sem hajt végre jogerős ítéleteket. Például a menedékkérőkről szóló szabályozás kapcsán jelentős pénzbírságot halmozott fel.
Kim van Sparrentak szerint a nemzetközi figyelem és a nyilvános állásfoglalások már önmagukban is erős támogatást jelentenek. „Szívszorító lenne, ha a bírósági döntés ellenére sem változna a helyzet, de már az is fontos, hogy az intézmények kimondják: ezt nem lehet megtenni” – mondta.
Forrás: Népszava