Több hazai és nemzetközi civil szervezet az Európai Bizottsághoz fordult, mert szerintük a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi a demonstrációk résztvevőinek valós idejű biometrikus megfigyelését, ellentétes az uniós joggal.
A Liberties, az EDRi, az ECNL és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) levélben kérte az Európai Bizottság beavatkozását a tavasszal elfogadott magyar szabályozás ügyében. A jogszabály a rendőrség számára biztosítja a lehetőséget, hogy tömegrendezvényeken arcfelismerő technológiát alkalmazzon. A civil szervezetek szerint azonban ez nincs összhangban az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletével (AI Act).
A levélben hangsúlyozzák: a valós idejű biometrikus azonosítás közterületeken az uniós szabályozás alapján tiltott. A rendeletben szereplő kivételek nem indokolják a magyar gyakorlatot. A szervezetek ezért ideiglenes intézkedés meghozatalát, a jogszabály felfüggesztését, valamint kötelezettségszegési eljárás indítását kérik Magyarország ellen.
A beadvány közvetlen előzménye, hogy a rendőrség szeptemberben betiltotta a Pécs Pride felvonulást, amit a bíróság is helyben hagyott. A döntés értelmében a rendezvényen való részvétel jogsértésnek minősülhet. A szervezőkre akár büntetőjogi következmények is vonatkozhatnak.
A civil kezdeményezés szerint az arcfelismerő rendelet felülvizsgálata nemcsak a gyülekezési és szólásszabadság védelme miatt indokolt, hanem azért is, mert az uniós jog érvényesülésének alapfeltétele. A szervezetek bíznak abban, hogy a Bizottság még az október 4-i rendezvény előtt jelzi álláspontját.
Forrás: Telex