A Pécsi Járásbíróság kedden hirdette ki elsőfokú ítéletét a volt kozármislenyi polgármester ügyében, amelyben egy életbiztosítási kifizetés és egy visszadátumozott bankkártyahasználati utasítás miatt kellett felelnie. Az ítélet nem jogerős.
Ahogy arról a bama.hu is beszámolt, a vádirat szerint az önkormányzat két életbiztosítást fizetett a vádlott számára, ám a képviselők csak az egyik létezéséről tudtak. A második szerződésről nem kaptak tájékoztatást, noha azt is a település költségvetéséből állták. A biztosítás 2019-es lejártakor B. K. másfél millió forintot utalt a saját bankszámlájára, amit a bíróság szerint később egy rendkívüli testületi ülés összehívásával próbált meg utólag legitimálni, ahol egy hasonló összegű jutalmat fogadtatott el magának.
A tárgyaláson meghallgatott egykori képviselők, a jegyző és hivatali dolgozók egyöntetűen arról számoltak be, hogy 2019 végéig nem is tudtak a második életbiztosítás létezéséről. A költségvetésben szereplő előirányzat alapján sem lehetett arra következtetni, hogy két szerződés van érvényben, és volt olyan képviselő, aki korábban rákérdezett a hivatalban, ám akkor is azt a tájékoztatást kapta, hogy csak egy biztosítás létezik.
A vád másik eleme szerint a volt polgármester több éven át használta az önkormányzat egyik bankkártyáját, viszont a kártyahasználatra vonatkozó polgármesteri utasítást csak 2020 elején írta alá, miközben a dokumentumon 2015-ös dátum szerepelt. A hivatali dolgozók erről az iratról egy kormányhivatali vizsgálatig nem is tudtak, amit a hatóság hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításnak minősített.
A tárgyaláson felolvasták a közelmúltban elhunyt Feleki Attila volt képviselő vallomását is. A néhai sportvezető szerint az, hogy a költségvetésben szerepelt egy életbiztosítási sor, nem jelentett felhatalmazást egy második szerződés megkötésére, és ez utólag sem volt „legalizálható”.
Az ügyészség több mint egy év letöltendő börtönbüntetést indítványozott. A védelem szerint a történtek legfeljebb adminisztrációs hibáknak minősülnek, nem pedig bűncselekmények. A vádlott arról beszélt, hogy a biztosítás célja egy későbbi önkormányzati juttatás megalapozása lett volna, és nem akart vagyoni hátrányt okozni.
A bíróság végül sikkasztás és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt 300 napi tételnek megfelelő, összesen másfél millió forintos pénzbírságot szabott ki, amely meg nem fizetés esetén fogházbüntetésre változik. Enyhítő körülményként értékelték a büntetlen előéletet, a kár megtérülését és az idő múlását.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész gondolkodási időt kért, a vádlott és védője pedig felmentésért vagy enyhítésért fellebbez.
Forrás: bama.hu / Pécsi Törvényszék
