A gazdák számára kifejezetten jó hír a napokban lehullott hó Baranyában. Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke elmondta, hosszú idő telt el azóta, hogy tartós hótakaró borította a földeket, pedig a téli csapadéknak most kiemelt jelentősége van az őszi vetések és a talaj vízháztartása szempontjából is.
Rittlinger József szerint az előttünk álló időszakban komoly hidegek érkezhetnek, akár mínusz tíz fok alatti hőmérséklettel is, a hó azonban természetes védelmet nyújt az őszi vetésű növényeknek. A hótakaró megóvja a kultúrákat a száraz fagytól, így azok kevésbé sérülékenyek, és nagyobb eséllyel vészelik át a telet. Emellett a hó lassú olvadása miatt a csapadék fokozatosan szivárog be a talajba, ami különösen fontos egy olyan térségben, ahol évek óta jelentős a vízhiány.
A baranyai elnök emlékeztetett arra, hogy Baranyában a 2022-es aszály óta folyamatosan elmarad az átlagos csapadékmennyiség. Míg korábban az éves csapadék 800 milliméter körül alakult, a hetvenes években pedig gyakran elérte a 850–900 millimétert is, addig az elmúlt évben jelentős különbségek mutatkoztak a megyén belül. Szigetvár térségében mintegy 700 milliméter eső hullott, Pécs környékén 500 milliméter, a megye keleti részén viszont mindössze 300 milliméter, ami messze elmarad az ideálistól.
A talajnedvességi adatok is ezt támasztják alá. Rittlinger József elmondása szerint a felső talajrétegekben ugyan elfogadható a nedvességtartalom, de 25 centiméter alatt drasztikus csökkenés tapasztalható. Éppen ezért különösen kedvező a mostani hótakaró, amely lassan olvadva képes feltölteni a mélyebb talajrétegeket is, ami a tavaszi vetésű növények számára kulcsfontosságú.
– A mezőgazdaságban nincs „túl sok hó”. Minél vastagabb a hóréteg, annál kedvezőbb, hiszen a talaj képes elraktározni az így érkező vizet. A Baranyában lehullott 10–30 centiméteres hótakaró nagyjából 10–30 milliméter csapadéknak felel meg, ami jelentős utánpótlást jelent – mondta Rittlinger József.
A csapadék évek óta megfigyelhető csökkenése alapvetően átalakította a baranyai növénytermesztést. Repcét már alig látni: míg korábban mintegy 20 ezer hektáron termesztették, addig mára ez a terület néhány ezer hektárra zsugorodott. A változás nemcsak az időjárás számlájára írható, hanem a jogszabályi környezet, a növényvédő szerek kivonása és az agrártámogatási rendszerek átalakulása is szerepet játszik benne. Egyre több gazdálkodó választ olyan növényeket, amelyek jobban alkalmazkodnak a szárazabb körülményekhez, és a támogatási rendszerben is kedvezőbbek, mint például a lucerna vagy a csipkebogyó.
Ezzel párhuzamosan a búza és az árpa vetésterülete növekedett, nemcsak Baranyában, hanem európai szinten is. Az elnök szerint ez annak köszönhető, hogy a termelők egyre inkább az őszi vetésekben bíznak, amelyek stabilabb termést ígérnek a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok között.
Tájékoztatják a gazdákat a jogszabályi változásokról
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai szervezete január végétől március közepéig fórumsorozatot indít a vármegye járásközpontjaiban. Ezeken az alkalmakon a gazdálkodók személyesen tájékozódhatnak az aktuális jogszabályváltozásokról, a földforgalmi törvény módosításairól, a vadgazdálkodást és vadkárokat érintő kérdésekről, valamint az idén élesben induló szociális feltételesség szabályairól. A cél, hogy a gazdák naprakész információkkal és gyakorlati segítséggel készülhessenek fel az előttük álló időszak kihívásaira.
