A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. A döntés célja, hogy felhívja a figyelmet egy olyan, hazánkban még viszonylag gyakori fajra, amelynek jövőjét egyre komolyabban veszélyezteti a klímaváltozás és az élőhelyek átalakulása.
A szakemberek kiemelték: a fürge gyík a klímaváltozás egyik vesztese. Természetes élőhelyeit – az üde, nedves réteket, hegyi kaszálókat, erdőszegélyeket – az egyre gyakoribb aszályok, a csapadékhiány és a melegedő hőmérséklet miatt fokozatos kiszáradás fenyegeti.
Széles elterjedés, csökkenő állomány
A faj Magyarországon az alföldi vízjárta gyepektől a tavak és vízfolyások menti területeken át egészen a hegyvidéki kaszálókig és erdei tisztásokig számos élőhelyen megtalálható. Táplálékát elsősorban rovarok és más ízeltlábúak alkotják. A fürge gyík közepes termetű: kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb a homoki gyíknál. Teljes hossza általában 20–23 centiméter, amelynek több mint fele a farok. Elterjedési területe Nagy-Britannia déli részétől egészen Belső-Ázsiáig és a Bajkál térségéig húzódik.
Életmód és szaporodás
A fürge gyíkok a téli hibernációból március végén bújnak elő. A párzási időszak április–májusra esik, ilyenkor a hímek gyakran egymással is megküzdenek, amelynek során akár a farkukat is elveszíthetik. A nőstények tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakják 5–12 pergamenes héjú tojásukat. A kis gyíkok július végén, augusztus elején kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Forró, száraz időszakokban aktivitásuk a hűvösebb reggeli és esti órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, míg a fiatalok akár október végéig is aktívak maradhatnak.
Védett faj, civilizációs veszélyekkel
A tájékoztatás szerint a fürge gyík legnagyobb veszélyeztető tényezői az élőhelyek leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozással és az elhibázott vízgazdálkodással összefüggő szárazodás. Emiatt Magyarországon csökken az állománya, sok helyen a zöld gyík veszi át a helyét.
A fürge gyík 1974 óta védett hazánkban, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Lakossági segítséget is várnak
A szakosztály arra kéri a természetjárókat és érdeklődőket, hogy a fürge gyíkkal – valamint más hazai kétéltű- és hüllőfajokkal – kapcsolatos megfigyeléseiket rögzítsék az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program online felületén. Az adatok fontos segítséget nyújtanak a fajok állományának nyomon követésében és védelmében.
