Egész napos pécsi látogatás keretében több jelentős beruházást is felkeresett és bejelentett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden. A városban és Baranyában megvalósuló fejlesztések összértéke eléri a 19 milliárd forintot, amelyekhez a kormány 3,2 milliárd forint támogatást biztosít, és 196 új munkahely létrejöttét eredményezik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselővel és Prof. Dr. Cziráki Attila szívgyógyász, pécsi önkormányzati képviselő, országgyűlési képviselőjelölttel közösen tartott egész napos pécsi és térségi gazdasági programot kedden. A látogatás középpontjában a beruházásösztönzés, a munkahelyteremtés és a Dél-Dunántúl hosszú távú versenyképességének erősítése állt.
Kozármisleny: stadionfejlesztés és ipari park a térségi növekedés szolgálatában
Szijjártó Péter pécsi programját megelőzően Kozármislenyben is látogatást tett, ahol Dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő kíséretében egyeztetett a város fejlesztési elképzeléseiről. A találkozón Dr. Pohl Marietta, Kozármisleny polgármestere mutatta be a település intézményfejlesztési terveit, különös tekintettel a készülő ipari park koncepciójára.
A külgazdasági és külügyminiszter a Kozármislenyi Stadion fejlesztésével kapcsolatban is helyszíni tájékoztatást kapott. A kormány döntése értelmében 480 millió forint támogatás jut a stadion és környezetének megújítására. Mely a város sportéletét és közösségi tereit egyaránt szolgálja.
Hoppál Péter felidézte: a Feleki Attila Sportközpont fejlesztése nemcsak sportberuházás, hanem közösségépítő ügy is. Mint fogalmazott, a kormány és a térség együttműködésének jó példája, hogy 480 millió forint kormányzati támogatás érkezik a sportlétesítmény megújítására, amely Kozármisleny fiatalos, aktív közösségét szolgálja, és egyszerre erősíti az utánpótlást, az élsportot és a helyi identitást.
Kontron: gyártás Kínából Pécsre
A nap egyik kiemelt állomása a Kontron Electronics pécsi telephelye volt, ahol bejelentették: a világpiacvezető ipari informatikai vállalat Kínából Magyarországra, Pécsre hozza át gyártási tevékenységének egy részét. A kétmilliárd forintos beruházást a kormány 400 millió forintos támogatással segíti. Ennek köszönhetően 30 új munkahely jön létre, miközben 300 meglévő állás válik hosszú távon biztossá.
Szijjártó Péter szerint a döntés jól mutatja Magyarország és Pécs versenyképességét, hiszen a vállalat más országokat is választhatott volna. A pécsi üzemben high-tech termékek készülnek majd az orvostechnika, a repülőipar és a robotika számára, döntően exportra.
Hoppál Péter szerint a Kontron beruházása egyértelműen jelzi, hogy Pécs és Baranya jövője a tudásalapú, megújuló energiára építő iparágakban van. Hangsúlyozta: a kormány közel 400 millió forintos támogatása nemcsak új munkahelyeket teremt, hanem hosszú távon is megerősíti a térség ipari versenyképességét.
A Kontron pécsi beruházásával kapcsolatban Cziráki Attila hangsúlyozta: Pécs egyik legnagyobb lehetősége a magas hozzáadott értékű, tudásalapú ipar, amely képes a fiatal, magasan képzett szakembereket helyben tartani, és valódi perspektívát kínálni számukra. Úgy fogalmazott, a digitális ipar és az egyetemi tudás összekapcsolása nélkül nincs fenntartható gazdasági fejlődés a térségben.
Pécsi Üzleti Fórum: a kamara és a vállalkozások a gazdasági együttműködés középpontjában
A pécsi program másik fontos állomása volt a Pécsi Üzleti Fórum, amelyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezett. Az eseményen közel száz helyi és térségi vállalkozó vett részt. A fórum célja az volt, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki a kormány, a térségi döntéshozók és a gazdasági szereplők között.
A rendezvényt a kamara főtitkára, Rabb Szabolcs moderálta, aki köszöntőjében hangsúlyozta, a pécsi és baranyai vállalkozások az elmúlt évek válságai ellenére is helytálltak. Beruháztak, munkahelyeket tartottak meg, és ezzel stabil alapot biztosítottak a térség fejlődéséhez.
Szijjártó Péter előadásában kiemelte, a kormány számára kiemelten fontos a helyi vállalkozásokkal való közvetlen kapcsolat, mert a gazdasági döntések valós hatásai itt, a cégeknél és a munkavállalóknál jelentkeznek. Mint fogalmazott, a beruházásösztönzés és a munkahelyteremtés csak akkor lehet sikeres, ha a vállalkozások visszajelzései beépülnek a döntéshozatalba.
Hoppál Péter a fórumon kiemelte, a gazdasági párbeszéd akkor eredményes, ha a kormányzati döntések, a kamara szakmai tudása és a vállalkozók tapasztalatai egy irányba mutatnak. Mint mondta, az erős helyi gazdaság az erős közösségek alapja, ezért a térség fejlődése elképzelhetetlen a pécsi és baranyai vállalkozások aktív bevonása nélkül.
Cziráki Attila a fórumon arról beszélt, hogy a térség fejlődésének egyik legnagyobb kihívása nem forráshiány, hanem az együttműködések összehangolása. Mint fogalmazott, az egyetem, az ipar, a kamara és az állami döntéshozatal akkor tud valódi növekedést generálni, ha rendszerszinten kapcsolódik össze, és közös irányba mozdul el.
A fórumot kérdések és válaszok követték, ahol a vállalkozók közvetlenül tehették fel kérdéseiket a külgazdasági és külügyminiszternek. Különös tekintettel a beruházási támogatásokra, az exportlehetőségekre és a térségi fejlesztési irányokra.
EL-Q Invest: magyar tulajdonú, zöld ipari mérföldkő
A külgazdasági és külügyminiszter részt vett az EL-Q Invest Kft. új pécsi üzemének átadásán is. A 2,5 milliárd forintos beruházás keretében a magyar tulajdonú vállalat zöld energiával, károsanyag-kibocsátás nélkül állít elő közel százszázalékos tisztaságú nitrogént, elsősorban az autóipar számára. A projekthez a kormány 530 millió forintos támogatást nyújtott, amely 16 új munkahelyet teremtett.
Szijjártó Péter gazdaságtörténeti jelentőségűnek nevezte a fejlesztést, hangsúlyozva: az EL-Q Invest az első magyar tulajdonú cég, amely ilyen technológiai színvonalon képes nitrogént előállítani. Ez nemcsak a helyi ellátásbiztonságot erősíti, hanem Magyarország versenyképességét is növeli.
Hoppál Péter szerint az EL-Q Invest fejlesztése jól mutatja, hogy a magyar tulajdonú középvállalkozások is képesek csúcstechnológiás beruházások megvalósítására. Az ilyen projektek nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem megerősítik Pécs ipari önállóságát és gazdasági stabilitását.
Az EL-Q Invest beruházása kapcsán Cziráki Attila kiemelte: a pécsi és baranyai kis- és középvállalkozások jelentik a helyi gazdaság stabil alapját, és akkor tudnak fejlődni, ha kiszámítható környezetben, partneri együttműködésben működhetnek.
A szívgyógyászat fejlesztése
A pécsi program során szóba került a szív- és érgyógyászat jövője is. Cziráki Attila felidézte: a térség ellátásában kulcsszerepet betöltő szakterület fejlesztése nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és biztonsági kérdés is, hiszen a magas színvonalú ellátás vonzóbbá teszi a várost a szakemberek és a befektetők számára egyaránt. Szijjártó Péter ezzel összefüggésben jelezte: a kormány stratégiai ágazatként tekint az egészségiparra, és nyitott azokra a fejlesztési elképzelésekre, amelyek a pécsi egyetemi tudásra és a térség szakmai hagyományaira épülnek.
Körber Hungária: 14,5 milliárdos fejlesztés és új szolgáltató központ
A pécsi látogatás harmadik fontos állomása a Körber Hungária beruházásbejelentése volt. A vállalat 14,5 milliárd forintos fejlesztési programot indít, amelynek részeként száz új munkahely jön létre, valamint egy magas hozzáadott értékű regionális szolgáltató központ is megépül. A beruházást a kormány 2,3 milliárd forinttal támogatja.
A miniszter szerint a Körber példája jól mutatja azt a gazdaságpolitikai irányt, amely nem csupán gyártókapacitásokat, hanem tudásintenzív, fejlesztési és szolgáltatási tevékenységeket is Magyarországra hoz. Hangsúlyozta: a hosszú távú versenyképesség kulcsa a hozzáadott érték folyamatos növelése.
Hoppál Péter elmondása alapján a Körber fejlesztései azt igazolják, hogy Pécs nem összeszerelő város, hanem tervezésre, mérnöki tudásra és szolgáltatásokra építő ipari központ. Mint mondta, a közel 15 milliárd forintos beruházás és a 150 új munkahely a fiatal, magasan képzett szakemberek helyben tartását is szolgálja.
Cziráki Attila úgy fogalmazott: Pécs gazdasági „gerincét” azok a vállalatok adják, amelyek nem összeszerelnek, hanem terveznek, fejlesztenek és innoválnak. A Körber beruházása szerinte azt jelzi, hogy a város képes bekapcsolódni a jövő iparába, ha a megfelelő infrastruktúra és együttműködés rendelkezésre áll.
Pécs és Baranya gazdasági mérlege
Szijjártó Péter összegzésében emlékeztetett: Baranya vármegyében az ipari termelés értéke tíz év alatt 350 milliárd forintról 1120 milliárd forintra nőtt, miközben a munkanélküliség 11 százalékról 6 százalék alá csökkent. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a kormány 85 nagy beruházást támogatott a térségben, összesen 314 milliárd forint értékben, amelyek 6300 új munkahelyet hoztak létre.
A miniszter szerint a mostani pécsi beruházások is azt bizonyítják, hogy a város és Baranya akkor tud előrelépni, ha az ipar, a tudás és az állami döntéshozatal egy irányba mutat. Ebben a folyamatban – tette hozzá – kulcsszerep jut a helyi szakmai és gazdasági szereplőknek, akik képesek hosszú távon gondolkodni és együttműködni.
Doorstep: helyzetértékelés a nap végén
A programokat követően Szijjártó Péter doorstep sajtótájékoztatón összegezte a nap tanulságait. Úgy fogalmazott: Pécs és Baranya nincs forráshiányos helyzetben, a térség előtt álló legnagyobb kihívás az együttműködések és a döntések összehangolása. A miniszter szerint a keddi beruházás-bejelentések és átadások azt bizonyítják, hogy ha az ipar, az egyetemi tudás és az állami döntéshozatal egy irányba mutat, akkor Pécs képes tartós fejlődési pályára állni. Ebben kulcsszerepe van a helyi szereplőknek és azoknak a politikai döntéseknek, amelyek a térséget továbbra is kiemelten kezelik.
Hoppál Péter a nap végén úgy fogalmazott, a keddi programok egyértelműen bizonyították, hogy Baranyában egyszerre van jelen a fejlesztési akarat, a szakmai tudás és a kormányzati támogatás. Szerinte a térség előtt álló legnagyobb feladat az, hogy ezt az irányt következetesen végigvigyék, mert „Baranya akkor fejlődik tovább, ha nem tér le a megkezdett útról”.
Cziráki Attila azt mondta, Pécs nincs elveszve, de a 24. órában van, és csak akkor tud előrelépni, ha sikerül összehangolni a gazdaság, az oktatás és az állami döntéshozatal irányait.
