Január 29-én, csütörtökön tartotta rendes ülését a pécsi közgyűlés, amelyen 32 napirendi pontot tárgyalt a testület. A döntések között szerepelt, hogy részlegesen befedik a Stadion utcai sportpálya egyik lelátóját, állami támogatásból megújul az újhegyi, Bor utcai szabadidőpark művelődési háza, valamint hattal több (összesen 106) buszváró újul meg a városban.
A leghosszabb vitát a Pécsi Harmadik Színház közszolgáltatási szerződésével kapcsolatban folytatták le a képviselők. Az üzemeltető a teljesítménymutatók módosítását kezdeményezte, vagyis kevesebb előadást és nézőt irányozott elő az idei évre, e tervezetet több képviselő értetlenül fogadta. Marsalkó Péter képviselő, egyben kultúrával és a művészeti élet fejlesztésével kapcsolatos feladatokért felelős tanácsnok elmondta, nem érti, hogy miközben 400 millió forint önkormányzati forrásból felújították a Pécsi Harmadik Színházat, miért csökken az előadások száma. Azt kérte Moravetz Levente igazgatótól, magyarázza el neki, miért nem az ellenkezője valósul meg idén, amit várni lehetne egy megújult épület esetében.
A válasz előtt Zag Gábor képviselő hangsúlyozta, hogy a felújítás nem a színház üzemeltetője, hanem az önkormányzat számára jelent vagyongyarapodást, és örömteli, hogy a pécsiek immár egy megújult épületben nézhetik az előadásokat. Kiemelte emellett, hogy a város jelenlegi helyzete miatt már sem idén, sem pedig jövőre nem fogja tudni támogatni az üzemeltetőt, ezért érthető, hogy a biztos, teljesíthető számokat szeretné rögzíteni a szerződésben.
Moravetz Levente igazgató szerint nem szabad összemosni az önkormányzati tulajdonú épületet a színház működésével. Úgy fogalmazott, egy művészszínház fenntartása komoly anyagi kockázat, a Harmadik Színház évek óta veszteséges, ezért kisebb, reálisan teljesíthető célokat kell kitűzni. Hangsúlyozta, hogy a színház működését jelenleg a Moravetz Produkció biztosítja, és a felújítás a fenntarthatóságot szolgálta.
Barkóczi Csaba (Fidesz) jelezte, hogy a bizottság támogatta az előterjesztést, ugyanakkor felvetette: pécsi színházi csoportok sérelmezték, hogy a felújítás során nem vették figyelembe igényeiket, szerinte indokolt lenne az intézmény szélesebb körű megnyitása.
Péterffy Attila polgármester emlékeztetett arra, hogy a város a színház megmentése mellett döntött, azzal a feltétellel, hogy az intézmény önfenntartóvá válik. Kijelentette, a jövőben is csak ilyen működési modellt tud támogatni.
Berényi Zoltán (ÖPE) szerint a felújítás a működés feltételeinek javítását szolgálta, ugyanakkor ő is kérdésesnek nevezte a teljesítménymutatók csökkentését. Ágoston Andrea a színház szabad, független szellemiségét emelte ki, amelyet szerinte a jövőben is meg kell őrizni.
Az előterjesztést végül több tartózkodás mellett, elfogadták.
Tanácsnoki beszámolók sorát fogadták el
A közgyűlésen elfogadták több tanácsnok – köztük Nagy Klaudia, Pokorádi Gábor, Bognár Szilvia, Marsalkó Péter, Barkóczi Csaba és Kamarás Péter – 2025 második félévéről szóló beszámolóját, amelyek különböző szakpolitikai területek munkáját foglalták össze.
Péterffy Attila polgármester tájékoztatása szerint a zárt ülésen a testület döntött a Pécs–München repülőjárat újraindítását célzó, az Irány Pécs Nkft. és a Skyhub PAD GmbH közötti szerződés megkötéséről is.
2026-os költségvetés: februárban tárgyalják, de a polgármester már most jelezte, hogy nehéz menet lesz
Utolsó napirendi pontként a polgármester tájékoztatta a képviselőket a 2026-os költségvetés tervezéséről és az azt övező nehézségekről. Elmondta: célja az volt, hogy nemcsak a képviselők, hanem a nyilvánosság is pontos képet kapjon a város gazdasági és pénzügyi helyzetéről, amely várhatóan politikai vitákat is generál majd.
Az előterjesztés szerint a legnagyobb kihívást a csökkenő helyi iparűzési adóbevétel és az egyre növekvő állami elvonások jelentik. Pécs 2026-ban közel 5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást köteles befizetni a központi költségvetésbe, miközben az állami normatívák nem emelkednek. Az önkormányzatnak mintegy 10 milliárd forinttal kell kiegészítenie az államilag finanszírozott feladatokat, emellett a helyi közösségi közlekedés támogatása közel 4 milliárd forintot igényel. A likviditási helyzetet tovább nehezítik a 2025-ről áthozott kötelezettségvállalások. A dokumentum szerint az önként vállalt feladatok finanszírozása csak a bevételek alakulásától függően válhat lehetővé, elsődleges cél a kötelező feladatok ellátása és a béremelések biztosítása.