Az elmúlt hetekben egy ritka, ám rendkívül súlyos lefolyású kórokozó, a Nipah-vírus neve került ismét a figyelem középpontjába. Bár a nemzetközi hírek sokaknál a koronavírus-járvány emlékét idézték fel, a szakértők szerint pánikra nincs ok, tanulságokra viszont annál inkább. A helyzetet és a háttérben zajló tudományos munkát Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa értékelte közösségi oldalán.
Jelenleg két fertőzöttről tudni
A Egészségügyi Világszervezet friss tájékoztatása szerint továbbra is két aktív fertőzöttje van a Nipah-vírusnak. Mindketten egészségügyi dolgozók, akik egy fertőzött beteget ápoltak megfelelő védőfelszerelés nélkül. A szakember hangsúlyozta, ez nem hanyagság volt. A Nipah-vírus rendkívül ritka, a kezdeti tünetei pedig influenza-szerűek, így az első időszakban gyakorlatilag bármely hétköznapi fertőzéssel összetéveszthetők. Az egyik ápoló jelenleg is súlyos, kritikus állapotban van, míg a másik várhatóan felépül. Ez sajnos összhangban áll a vírus ismert jellemzőivel, hiszen a halálozási arány 40–70 százalék közötti.
Nem minden vírus járványvírus
Kemenesi Gábor szerint két alapvető tényt már most világosan látni lehet: a Nipah-vírus rendkívül ritka, és nem terjed könnyen. Jellemzően csak speciális körülmények között, például tüneteket mutató fertőzöttel való közvetlen érintkezés során adható át.
A virológus kiemelte: a Covid–19 járványnál megszokott „mindennapi aktivitások” – tömegközlekedés, bevásárlás, közösségi élet – során nem képes terjedni, ezért lakossági szintű járványhelyzettől jelenleg nem kell tartani. Ugyanakkor súlyossága miatt az egészségügyi hatóságok és a környező országok komolyan veszik az eseteket. Egy ilyen beteg ellátása különleges körülményeket és rendkívüli óvatosságot igényel, hiszen az ellátó személyzet számára is magas kockázattal járhat.
A kattintásvadászat veszélye
A virológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nipah-vírus kapcsán sokan automatikusan egy újabb világjárványtól tartanak, holott nem minden vírus egyforma. Úgy fogalmazott: a vírusok olyanok, mint a különböző kutyafajták – bizonyos tulajdonságaikban hasonlíthatnak, de összességében egészen másként viselkednek.
Szerinte komoly veszélyt jelent a kattintásvadász hírfogyasztás, amikor a címek alapján ítélkezünk. „Folyamatosan farkast kiáltunk, és ennek ára lehet, ha egyszer valóban baj lesz” – figyelmeztetett. Az European Centre for Disease Prevention and Control értékelése szerint jelenleg rendkívül alacsony a kockázat Európára nézve, még a legrosszabb forgatókönyv esetén is legfeljebb behurcolt, elszigetelt esetek azonosítására kellene felkészülni.
Pécsi fejlesztés a megelőzés szolgálatában
Jogosan merül fel a kérdés: ha nem jelent közvetlen veszélyt, miért szerepel mégis a Nipah-vírus a WHO prioritási listáján? A válasz egyszerű: a vírus évről évre megjelenik a világ egyik legnépesebb régiójában, rendkívül halálos, és jelenleg sem gyógyszer, sem megelőző vakcina nem áll rendelkezésre ellene. Éppen ezért a tudomány számára kulcsfontosságú felkészülni.
Ennek része az a pécsi kutatómunka is, amelynek keretében gyorsteszteket fejlesztenek. Ezek lehetővé tennék, hogy a kórházakban dolgozó orvosok és szakemberek már az első gyanúnál kimutassák a Nipah-vírust, és azonnal elkülönítsék a fertőzötteket – vagyis már az első pillanatban elzárják a járvány kialakulásának lehetőségét.
Más vírusok jelentenek nagyobb veszélyt
Kemenesi Gábor szerint virológusként jelenleg sokkal aggasztóbbnak tartja, hogy több ország – legutóbb Nagy-Britannia – elveszítette a kanyarómentességi státuszát. A kanyaró egy hatékony és biztonságos vakcinával megelőzhető betegség, mégis az alacsony átoltottság miatt újra veszélyt jelent, elsősorban a gyermekekre.
Összegzés
A Nipah-vírus nem jelent közvetlen fenyegetést a lakosságra, de súlyossága miatt indokolt az óvatosság és a felkészülés. A pécsi kutatók munkája jól mutatja: a tudomány nem riogat, hanem előre gondolkodik – hogy ha egyszer valóban baj van, már legyen mivel megállítani.
Forrás: Kemenesi Gábor / Facebook