A csúcsteljesítmény nem pusztán számokban mérhető eredmény, hanem tudatosan felépített gondolkodásmód – erről beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak tartott előadásán Rátgéber László mesteredző, a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia szakmai vezetője.
A 59 éves szakember – aki klubedzőként több mint ezer mérkőzésen irányította csapatait, ebből 777 alkalommal a MiZo-Pécsi VSK együttesét, és 80 százalékos győzelmi mutatóval büszkélkedhet – már előadása elején tisztázta: sokan tévesen gondolják, hogy a csúcsteljesítmény pusztán annyi, hogy valaki gyorsabb, erősebb vagy több pontot szerez.
„A csúcsteljesítmény egy gondolkodásmód és olyan szokások rendszere, amelyek hosszú távon biztosítják a magas szintű teljesítményt. Ezek egymásra épülnek, és képessé tesznek arra, hogy folyamatosan a saját legjobb formádat hozd, miközben ki tudsz lépni a komfortzónádból” – hangsúlyozta.
Michael Jordan példája
Az előadás egyik emlékezetes része a későbbi világsztár, Michael Jordan pályafutásának kezdeti időszakát idézte fel. Rátgéber elmesélte: 1981-ben a Sports Illustrated címlapján az Észak-Karolinai Egyetem kosárlabdacsapata szerepelt, ám Dean Smith vezetőedző döntése alapján Jordan még nem került a borítóra, mert akkor még nem tett le annyit az asztalra, hogy kiérdemelje azt. A történet jól mutatja: a valódi teljesítmény mögött következetes mérésnek és elvárásrendszernek kell állnia. „Hiteles teljesítménymérés nélkül egyetlen rendszer sem működhet hatékonyan” – fogalmazott a tréner.
A pécsi „4R” filozófia
A baranyai vármegyeszékhelyen működő akadémián a munka az úgynevezett „4R” elv mentén zajlik: Rátgéber, roles, rules, responsibilities – azaz szerepek, szabályok és felelősségek mentén épül fel a rendszer. Az akadémia – amely egy egykori szennyvíztelep helyén jött létre – ma már a tudatos építkezés és a következetes szakmai munka szimbóluma Pécsen. A Szpartak Moszkvával 2009-ben Euroliga-győztes edző – aki a török Fenerbahçe SK csapatával is jelentős sikereket ért el – ugyanakkor hangsúlyozta: elsősorban pécsi klubedzőként tekint magára.
Komfortzóna? Inkább veszélyzóna
Rátgéber szerint a fejlődés legnagyobb ellensége a komfortzóna. Az 1993 és 2008 közötti pécsi sikerkorszak is folyamatos kihívásvállalásról szólt, és ugyanez a szemlélet hatja át ma az akadémiai munkát is. „A komfortzóna puhává tesz. A cél az, hogy olyan csapatmunkát hozzunk létre, amely az átlagemberből is átlag feletti teljesítményt hoz ki” – fogalmazott.
Vezetői alapelvei közül több is erős üzenetet hordoz:
Soha ne vezess be olyan szabályt, amelyet a legjobb embered nem fog betartani.
Egy szervezet kultúráját az a legrosszabb viselkedés határozza meg, amelyet a vezető még hajlandó eltűrni.
Annak az öt embernek vagy az átlaga, akivel a legtöbb időt töltöd.
Inspiráció a sporton túl
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen részt vett többek között Stocker Miklós György, az egyetem Vezetéstudományi Intézetének vezetője, valamint Cziráky Fanni egyetemi tanársegéd is. A program végén a hallgatók kérdezhettek a mesteredzőtől. Rátgéber gondolatai azonban nem csupán sportolóknak szóltak. A rockzenéből vett üzenete – „olyanná válj, amilyen szeretnél lenni, bármit is tesznek ellened” – és a bátorságra buzdító tanácsa – „ha mindenki egy irányba tart, merj a másik irányba elindulni” – egyaránt a vezetés, az üzlet és az élet más területein is alkalmazható.