Összehangolt titkosszolgálati műveletről beszélt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy szerdai online műsorban, amelynek célja állítása szerint a magyarországi választások befolyásolása.
A miniszter az „Igazság órája” című műsorban úgy fogalmazott: információi szerint olyan külföldi szereplők is megjelentek Magyarországon az elmúlt időszakban, akik különböző érdekeket képviselve később kapcsolatba kerülhettek a Tisza Párttal, sőt annak informatikai rendszerével is.
Bóka János szerint mindez felveti annak lehetőségét, hogy a párt működése nem csupán politikai, hanem nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálható. Úgy véli, a választók így egy „nemzeti szuverenitást képviselő kormány” és egy „külső befolyás alatt álló politikai erő” között dönthetnek majd.
Lehallgatási ügy és energiahelyzet is szóba került
A miniszter kitért a külpolitikai feszültségekre is. A Szijjártó Péter külügyminisztert érintő lehallgatási ügy kapcsán úgy fogalmazott: szerinte nem az a legfontosabb kérdés, hogy miről zajlottak a beszélgetések, hanem az, hogy egy európai ország titkosszolgálata lehallgathatta egy másik EU-tagállam külügyminiszterét.
Az energiaellátás kapcsán a Barátság kőolajvezeték leállítását is megemlítette. Állítása szerint Ukrajna ezzel nyomást kívánt gyakorolni Magyarországra, ami akár az energiahelyzet romlásához is vezethetett volna. Hozzátette: a vezeték működése kulcsfontosságú lehet az uniós tárgyalások során is.
EU-stratégia, migráció és belpolitikai kritikák
Bóka János az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos politikáját is bírálta. Véleménye szerint az unió jelenlegi megközelítése nem az energiabiztonságot helyezi előtérbe, ami hosszabb távon nehézségeket okozhat a fogyasztóknak.
A Tisza Pártról szólva a miniszter úgy fogalmazott: szerinte a politikai erő programja nem kellően kidolgozott, és kommunikációja inkább kampányszerű. Emellett kritikát fogalmazott meg a párt egyes szereplőinek megnyilvánulásaival kapcsolatban is.
A beszélgetésben szóba került a migráció kérdése is. A miniszter szerint egy esetleges közel-keleti eszkaláció újabb migrációs hullámot indíthat el Európa felé, miközben a kontinens jelenlegi eszközei nem feltétlenül elegendőek ennek kezelésére.
Forrás: MTI