Brutálisan megugrottak a bérek – de nem minden az, aminek látszik

Jelentős emelkedést mutatnak a legfrissebb kereseti adatok: 2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete elérte a 840 600 forintot, míg a nettó átlagkereset 585 700 forintra nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

A számok első ránézésre kimondottan erősek: a bruttó bérek 26,3, a nettó bérek 28 százalékkal haladják meg az egy évvel korábbi szintet, a reálkeresetek pedig több mint 25 százalékkal nőttek. Ez azonban nem teljesen a „klasszikus” béremelkedés eredménye.

Egyszeri pénz húzta fel az átlagot

A kiugró növekedés egyik fő oka az úgynevezett „fegyverpénz”, vagyis a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók hathavi illetménynek megfelelő egyszeri juttatása. Ez önmagában 18 százalékponttal dobta meg a bruttó átlagkeresetet. Ha ezt a hatást kiszűrjük, már jóval visszafogottabb képet kapunk: a bérek valójában 8,3 százalékkal nőttek, ami még mindig emelkedés, de messze nem olyan látványos.

A valóságot inkább a medián mutatja

Fontos különbség az átlag és a medián között:

  • bruttó mediánkereset: 598 700 Ft
  • nettó mediánkereset: 420 200 Ft

Ez azt jelenti, hogy a dolgozók fele ennél kevesebbet keres, tehát a „tipikus” fizetés jóval alacsonyabb az átlagnál.

Adókedvezmények is turbózták a nettót

A nettó bérek gyorsabb növekedésében szerepet játszottak az elmúlt időszakban bevezetett családi kedvezmények is. Ide tartozik többek között:

  • a családi adókedvezmény emelése,
  • a többgyermekes anyák szja-mentessége,
  • valamint a 30 év alatti anyák kedvezményének bővítése.

Ezek miatt a nettó keresetek gyorsabban nőttek, mint a bruttók.

Szektoronként is nőtt, de eltérően

A rendszeres (bónuszok nélküli) bruttó átlagkereset 694 700 forint volt, ami 9,4 százalékos növekedést jelent.

  • vállalkozásoknál: 683 800 Ft
  • költségvetésben: 720 400 Ft
  • nonprofit szektorban: 726 800 Ft

Összkép: erős számok, árnyalt háttér

A statisztika tehát valóban jelentős béremelkedést mutat, de a kép nem ennyire egyértelmű. Az egyszeri kifizetések és az adókedvezmények jelentősen torzítják az átlagot, miközben a medián alapján a legtöbb dolgozó jóval szerényebb fizetésből él.

Forrás:KSH