Az idei évben nem számíthatunk kiugró szamócatermésre Magyarországon: bár a termőterület valamelyest nőtt, az időjárás kedvezőtlen alakulása miatt a hozam várhatóan csak az átlagos szintet éri el – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A hazai szamócaszezon is később indul a megszokottnál. A fóliás termesztésű gyümölcsök – a tavaszi fagyok és lehűlések miatt – legalább egyhetes csúszással, várhatóan április végén jelennek meg a piacon. A teljes mennyiség mintegy háromnegyedét adó szabadföldi szamóca pedig május közepétől kerülhet a vásárlókhoz.
Megjelentek az útszéli árusok is
A szezon indulásával párhuzamosan már több helyen feltűntek az útszéli árusok is, akik friss, hazai szamócával várják a vásárlókat. A termelők szerint a közvetlen értékesítés továbbra is fontos szerepet játszik, hiszen így a gyümölcs rövidebb idő alatt kerül a fogyasztókhoz, megőrizve frissességét és ízét.
A szezon június közepéig tart, azonban a gazdálkodók dolgát tovább nehezítheti a kiszámíthatatlan időjárás. Emellett komoly kihívást jelent a betakarítás is: a szamóca szedése nagyrészt kézi munkaerőt igényel, amelyből egyre nehezebb elegendőt találni, ráadásul a foglalkoztatás költségei is emelkednek.
Magyarországon közel 800 hektáron termesztenek szamócát, az idei termésmennyiséget 7000–7500 tonnára becsülik. A gyümölcs szinte az egész országban megterem, de hagyományos termesztőkörzetnek számít például Lajosmizse, Tahitótfalu, az Ormánság és Heves térsége.
Az értékesítés kezdetét ugyanakkor befolyásolhatja az import is: a szezon elején olcsóbb külföldi szamóca jelenhet meg a boltokban, ám a hazai termés megjelenésével – várhatóan május második felére – kiegyenlítődhetnek az árak. Európában továbbra is Spanyolország a legnagyobb termelő, de az idei időjárás ott sem kedvezett, így a nemzetközi piacon a görög szamóca szerepe is erősödhet.
Bár ma már egész évben kapható szamóca Magyarországon az importnak köszönhetően, a szakemberek szerint a hazai gyümölcs minőségben felülmúlja a külföldit. A helyben termesztett szamóca teljes érésben kerül leszedésre, így ízben és beltartalmi értékekben is gazdagabb lehet, mint a sokszor éretlenül szüretelt, távolról érkező áru.
A magyar termelők emellett nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő fajtaválasztásra, a tápanyag-utánpótlásra és a korszerű növényvédelmi megoldásokra is, hogy a lehető legjobb minőségű gyümölcs kerüljön a fogyasztók asztalára.
