Két új, természetvédelmi szempontból is kiemelkedő denevérkolóniát fedeztek fel Pécsen civil kutatók segítségével. Az egyik helyszínen a Dunántúl legnagyobb ismert csonkafülűdenevér-kolóniája él, míg egy pécsi ipari épületben több mint 900 közönséges denevér talált biztonságos szálláshelyre.
A nyár elején a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az ismert épületlakó denevérkolóniák ellenőrzése mellett újabb közösségek felkutatásán is dolgoztak. A munkát civil kutatók segítették, akiknek köszönhetően két nagy jelentőségű szülőkolóniát sikerült azonosítani Pécsen.
Az egyik kolóniát a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének egyik épületében fedezték fel. Itt mintegy 300 csonkafülű denevér él. A ritka és fokozottan védett fajnak ez a Dunántúlon ismert legnagyobb kolóniája.
A csonkafülű denevérek jelenlétéről már évtizedek óta tudtak a Mecsekben, a kolónia pontos helyét azonban eddig nem sikerült megtalálni. A felfedezés jelentőségét tovább növeli, hogy szülőkolóniáról van szó, amelyben az idén világra jött kölykök nevelkednek.
Mint kiderült, a kutatóintézet dolgozói már évek óta kedvelik és óvják az épületben élő denevéreket. Azt azonban nem tudták, hogy a Dunántúl legnagyobb ismert csonkafülűdenevér-kolóniájának biztosítanak védett szálláshelyet.
A népes közösség a környék ökológiai egyensúlyának fenntartásában is fontos szerepet tölt be. A denevérek nagy mennyiségű rovart fogyasztanak el, ezzel pedig természetes módon segítik a szőlőültetvények és a környező kertek biológiai védelmét.
A másik jelentős kolóniára egy pécsi ipari épületben bukkantak rá. A helyszínen több mint 900 közönséges denevérből álló szülőkolónia él, amely szintén kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.
A közönséges denevérek állománya nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egész területén meredeken csökken. Ennek hátterében összetett folyamatok állnak: a táplálékforrások fogyatkozása mellett veszélyt jelent a nyári és téli szálláshelyek zavarása, az épületek átépítése, díszkivilágítása vagy nem megfelelő felújítása, valamint az állatok szándékos kizárása is.
Egyre súlyosabb problémát okoznak a hőhullámok is. A tartósan magas hőmérséklet miatt túlmelegedő padlásterekben akár az újszülött denevérkölykök is elpusztulhatnak. A kedvezőtlen folyamat a Dél-Dunántúlon is érzékelhető: az elmúlt években több, korábban több száz példánynak otthont adó kolónia is megszűnt.
Éppen ezért különösen fontos és reménykeltő a két új pécsi közösség felfedezése. A kolóniák jelenléte azt mutatja, hogy megfelelő körülmények között a denevérek képesek alkalmazkodni az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás okozta hatásokhoz.
A két új kolónia felfedezése Morvai Anitának és Dombi Luca Lilinek köszönhető. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a következő időszakban egyeztetéseket kezd annak érdekében, hogy a denevérek szálláshelyeinek hosszú távú védelme biztosított legyen. A nemzeti park emellett megköszönte a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének a kolónia megóvásáért eddig tett erőfeszítéseit.
Forrás: DDNP