Több pénzt szánna a családokra, a legalacsonyabb nyugdíjakra, az egészségügyre és a közszolgálati bérekre a kormány a 2027-es költségvetés tervezete szerint. A rezsivédelem változatlan formában folytatódna, miközben az állami kiadások visszafogásával és a vagyonosok nagyobb hozzájárulásával csökkentenék a hiányt. Összefoglaltuk a legfontosabb terveket.
Október 30-án, péntek késő este benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot. A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett dokumentum egyszerre ígér támogatásemeléseket, adócsökkentést és takarékosabb állami működést.
A javaslatról a következő hetekben tárgyal a parlament, ezért a benne szereplő összegek és intézkedések még változhatnak.
Több maradhatna az alacsonyabb keresetűek fizetéséből
A munkavállalókat érintő egyik legfontosabb változás a minimálbér kétszereséig érvényesülő személyijövedelemadó-csökkentés lenne. Ezt adójóváíráson keresztül valósítanák meg: a minimálbéren az szja tényleges terhe 15 százalékról 9 százalékra mérséklődne, majd a kereset növekedésével fokozatosan emelkedne vissza. A minimálbér kétszeresénél érné el ismét a 15 százalékot, az ennél magasabb jövedelmeket az intézkedés nem érintené.
A kormány számításai szerint ez 2–2,5 millió munkavállaló helyzetét javítaná, gyermekvállalástól függetlenül. A minimálbéren dolgozóknak önmagában az adócsökkentés havonta mintegy 20 ezer, évente 240 ezer forinttal növelné a nettó keresetét.
Az intézkedés összesen 250 milliárd forinttal csökkentené a munkát terhelő adókat. A költségvetés emellett 5,6 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel számol 2027-ben.
Megdupláznák a családi pótlékot, emelnék a legkisebb nyugdíjakat
A családi pótlék összege a tervek szerint kétszeresére emelkedne. Ez több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érintene.
Jelentősen nőne az öregségi nyugdíjminimum is: havi 28 500 forintról 120 ezer forintra, vagyis több mint négyszeresére emelnék. Január 1-jétől a legalacsonyabb nyugellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és az időskorúak járadéka is emelkedne. Ezek a változások összesen mintegy 700 ezer embert érintenének.
Elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya első üteme is. A programra 90 milliárd forintot terveznek, amellyel mintegy 2,2 millió nyugdíjast támogatnának.
Béremelések az egészségügytől a közművelődésig
A közszolgáltatásokban dolgozók béremelésére összesen 677 milliárd forintot irányoz elő a javaslat. A bérfejlesztés az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ágazatban, a rendvédelemben, az igazságszolgáltatásban és a közművelődésben dolgozókat is érintené.
A szociális célú kiadások az ideihez képest 757 milliárd forinttal növekednének, így meghaladnák a 4230 milliárd forintot.
Közel 510 milliárdos többletet kapna az egészségügy
Az egészségügyi ágazat tervezett többletforrása 509,7 milliárd forint, amely az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségbiztosítási Alap együttes növekményéből áll össze.
A legnagyobb tétel az egészségügyi szakdolgozók és más egészségügyi munkavállalók béremelése lenne, erre 191,7 milliárd forintot szánnak. Ez a közszolgálati béremelési csomagnak is része.
A betegellátásra fordítható összegek szintén emelkednének. A kórházi nagyértékű gyógyszerek finanszírozására 95,3 milliárddal, a kórházi finanszírozás alapdíjára 51,3 milliárddal, gyógyszertámogatásra pedig 38 milliárd forinttal jutna több.
Új mentőautók beszerzésére 16 milliárd, mentőállomások felújítására 5,4 milliárd forintos többletet terveznek. A várólisták rövidítésére több mint 20 milliárd forint pluszt fordítanának, a CT- és MR-eszközpark fejlesztésére 19,8 milliárdot szánnak. A kórházi betegélelmezés javítására további 10 milliárd forint jutna.
Változatlan formában folytatódna a rezsivédelem
A Lakossági Rezsivédelmi Alap kiadásaira közel 1160 milliárd forintot irányoz elő a tervezet. A dokumentum szerint a magasabb energiaárak mintegy 232 milliárd forinttal növelik a lakossági rezsivédelem költségeit.
A kormány a rendszer változatlan fenntartásával számol, a világpiaci áremelkedés hatásait az alapból mérsékelnék. Az előirányzat felhasználásáról nyilvános határozattal döntene a kabinet.
Több támogatás jutna az önkormányzatoknak
A helyi önkormányzatok támogatásai között 1613,32 milliárd forintos kiadás szerepel. Ezen belül a működési kiadások az idei módosított költségvetésben szereplő 1414,79 milliárdról 1607,64 milliárd forintra emelkednének. Ezzel párhuzamosan csökkenne az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása: ebből az idei 395,8 milliárd helyett mintegy 335,7 milliárd forint bevételt várna a központi költségvetés.
A legnagyobb támogatási tételek a köznevelési feladatokat, az önkormányzatok általános működését, a szociális és gyermekjóléti ellátást, valamint a gyermekétkeztetést szolgálnák. Szociális tüzelőanyag vásárlásának támogatására 10 milliárd, helyi közösségi közlekedésre 22 milliárd forintot terveznek.
Vízgazdálkodásra, környezetvédelemre és állatvédelemre is terveznek pénzt
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium 415 milliárd forintos kiadási kerettel gazdálkodhatna. Ebből a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadásaira 200 milliárd forintot szánnak. Klímavédelmi és vízvisszatartási feladatokra összesen 40 milliárd, állatvédelmi feladatokra 8 milliárd, az illegális hulladék felszámolására pedig 2 milliárd forint szerepel a javaslatban. Ezek a tervezett teljes keretösszegek, nem az ideihez viszonyított többletek.
Nagyobb hozzájárulást várnak a vagyonosoktól és a nagyvállalatoktól
Az adórendszer átalakításából csaknem 930 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány, miközben több mint 260 milliárd forintot fordítana lakossági adócsökkentésre. A vagyonadóból 200 milliárd forint bevétellel számolnak, az intézkedés mintegy 15 ezer embert érintene. Emelnék a nagyvállalatok társasági adóját és innovációs járulékát, növekedne a kiskereskedelmi adó alsó kulcsa, és visszatérne a reklámadó.
Magasabb adó terhelné az egészségre ártalmas termékeket, valamint a szennyező és környezetkárosító tevékenységeket is.
Visszafognák az állami költéseket, csökkenne a közmédia támogatása
A költségvetési indoklás több mint ezermilliárd forintos megtakarítást vár az állami gazdálkodás átalakításától, a túlárazások és a pazarlás visszaszorításától.
A tervezett intézkedések között szerepel egyes gazdaságfejlesztési támogatások kivezetése, a központi beszerzések olcsóbbá tétele, valamint a kommunikációs, rendezvény- és beruházási kiadások csökkentése.
A közmédia állami finanszírozása az idei mintegy 141,27 milliárdról 80 milliárd forintra mérséklődne. Ez körülbelül 61,27 milliárdos, 43,4 százalékos csökkenés.
Az egyházak összességében az ideihez közel azonos támogatásra számíthatnának, de a támogatási célok között átrendeződés lenne. Több jutna például az szja-felajánlások kiegészítésére és a fakultatív hitoktatásra, az egyházi épített örökség védelmének külön támogatási sora ugyanakkor nem szerepel a tervezetben.
Nagyobb szerepet kapnának az uniós források
A kormány több, korábban hazai finanszírozásra tervezett programot uniós pénzből valósítana meg. A kohéziós programok kiadásai 1042 milliárdról 1865 milliárd forintra emelkednének, a szükséges hazai önrészt a költségvetés biztosítaná.
A legnagyobb bővülés a közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, energiahatékonysági, gazdaságfejlesztési és településfejlesztési programokban várható. A hazai kiadások egy részének uniós finanszírozásra váltásától 49 milliárd forintos egyenlegjavulást várnak.
Kisebb hiánnyal számolnak, decemberben jöhet a végső döntés
A központi költségvetési alrendszer kiadásai a közölt, milliárdra kerekített adatok szerint az idei 49 025 milliárdról 47 587 milliárd forintra csökkennének. A bevételek 41 915 milliárdról 42 484 milliárdra emelkednének, a pénzforgalmi hiányt pedig 5102 milliárd forintra tervezik az idei 7110 milliárd után.
A kormány 2,4 százalékos gazdasági növekedést és 3 százalékos inflációt feltételez. A GDP-arányos államháztartási hiány 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérséklődne, az államadósság aránya pedig 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenne.
A hiány javulását részben az idei egyszeri kiadások megszűnésétől, részben a tervezett megtakarításoktól és adóintézkedésektől várják. Az így keletkező mozgástér egy részét támogatásokra, béremelésekre és közszolgáltatásokra fordítanák.
Forsthoffer Ágnes házelnök tájékoztatása szerint a költségvetés általános vitája legkorábban a benyújtást követő 14. napon kezdődhet. A végszavazás várhatóan december második felében lesz.
Forrás: MTI
