A Nemzeti Választási Iroda elnöke, dr. Nagy Attila szeptember 4-i beszámolójában egyéni választókerületi reformok szükségességéről írt. Ami azonban már jóval vitathatóbb, hogy mindezt nem annyira a valós szakmai érvek, sokkal inkább a Fidesz érdekei mentén tették meg. A Telex is készített egy összeállítást arról, hogy ez miért probléma, röviden pedig én is összefoglalnám az ezzel kapcsolatos problémákat.
Miről van szó?
A hatályos jogszabályok értelmében a 106 egyéni választókerületben a szavazásra jogosultak száma 15%-kal térhet el az átlagtól – ennél nagyobb eltérés csak indokolt esetben lehetséges. 2022-ben az egy egyéni választókerületekre jutó szavazópolgárok száma átlagosan – kis kerekítéssel – 73.500 fő volt, ami annyit jelent, hogy – szintén méréskelt hibahatárral – 84.500 lehet a maximális lakosság, és 62.500 a minimális. Tehát a választókerületeket ezeknek az elveknek a mentén kell kialakítani.
Pest megye bővítése Budapest hátrányára
Az NVI javaslata szerint 2026-ra kettővel növelni kellene a Pest megyei választókerületek számát. Ez tulajdonképpen indokolt valóban, ugyanis már a 2022-es adatok során látható volt, hogy Pest megye az egyik leginkább alulreprezentált térség: az egy választókerületre jutó átlag-lakosság 86.961 volt, ami több mint a törvény szerint lehetséges, és az egész megyében összesen 2 olyan egyéni választókerület volt, ami nem érte el a 84.500-as számot. Ebből és a lakosság ottani növekedéséből az látszik, hogy lehet, hogy még a kettő is kevés és inkább a 3 lenne a reális.
Ami azonban már szakmailag nem megindokolható, az az, hogy miért Budapest rovására történik mindez. A 2022-es adatok szerint a budapesti kerületekben a szavazópolgárok átlagos létszáma 72.480. Noha ez valóban minimálisan átlag alatti, de összességében egy átlaghoz nagyon közeli érték. Ha a budapesti 18 kerületből 16-ot csinálnának, akkor kerületenként nagyjából 81.500 szavazópolgár lenne, ami viszont már durván átlag feletti lenne, sőt, közelebb állna a törvény szerinti maximumhoz, mint az átlaghoz.
Hol lehetne csökkenteni?
A jelenlegi rendszer nem túl sok helyen teszi lehetővé a csökkentést, de azt a 2-3 egyéni választókerületet történetesen meg lehetne oldani.
Ahol nyilvánvalóan lehetne egyet csökkenteni, az Somogy megye. A megye 4 egyéni kerületében az átlag 61.288 fő, ami a törvény szerinti minimum alatt van, és a 4 kerület közül mindösszesen egy éri el az érintett minimumot. Egy kerület elvétele esetén 81.717 lakos lenne átlagosan egy kerületben, ez már átlag feletti, de a törvény által előírt maximumot nem éri el.
Egy másik dilemma lehetne Tolna megye, ami mondjuk a „sehogy sem jó” kategória. Tolnában nagyjából 175.000 választásra jogosult személy volt 2022-ben, így jelenleg a 3 egyéni választókerületben külön-külön kevesebb, mint 60.000 választópolgár van, egyik sem éri el a törvényi minimumot. Ha viszont ezt kettőre csökkentenék, akkor egy kerületre 87.500 választópolgár jutna, ami meg már a törvényi maximum alatt van. Ugyanakkor 2022 óta jelentősen csökkent a megye népességszáma, így könnyen lehet, hogy 2026-ra már a törvényi maximum alá fog kerülni a megye 2 kerülettel is.
Ahol még lehetne egyet csökkenteni az Hajdú-Bihar megye, bár az már kellemetlenebb lenne, ugyanis akkor a maradék 5 kerületre átlagosan kb. 82.000 választópolgár jutna, ami nem sokkal kevesebb a törvényi maximumnál. Jelenleg az átlaglakosság 70.169/kerület. Tehát az itteni változtatás nagyjából hasonló következményekkel járna, mint a budapesti csökkentés, annál talán egy hajszállal lenne igazságosabb.
De akkor miért Budapest?
Itt jutottunk el ahhoz az alapgondolathoz, hogy ez a javaslat inkább politikai, semmint szakmai. Ugyanis mind Somogy, mind Tolna, mind Hajdú-Bihar megye esetén egy egyéni választókerület elvétele igazságosabb helyzetet eredményezne, mint Budapest esetében. Ugyanakkor a jelenlegi hatalom ezekhez valószínűleg nem fog nyúlni.
Ugyanis az érintett megyékből mindhárom erős Fidesz-fellegvárnak mondható, a választókerületek csökkentése az ő hatalmukat csökkentené. Viszont 1-2 budapesti kerület elvétele a jelenlegi tendenciák alapján éppen az ő képviseletüket növelheti. Tehát ez a beszámoló alapvetően nem szakmai, hanem politikai alapokon nyugszik.
Erre utal az is, hogy a beszámoló hosszú távon elképzelhetőnek tartja a somogyi választókerületi számok csökkenését, de Győr-Moson-Sopron megye javára. Na ha valami indokolatlan, akkor az ez, mert a győri székhelyű megye konkrétan átlag alatti lakosságszámú választókerületekkel rendelkezik. Ha valahol – némi népességnövekedés után – indokolt lehet a bővítés, az Csongrád-Csanád, illetve Komárom-Esztergom megye, ahol meg minden választókerületben átlagon felüli a szavazóképes lakosság. De úgy látszik, hogy a szakmát a szakmai kérdések már nem érdeklik…