Csütörtökön délután érkezik, péntekre távozik. Gyenge hidegfrontként toppan be ma Magyarországra, azaz csütörtökön késő délután a korábbi Kirk hurrikánból visszamaradt ciklon frontja, mely a meleg, akár 21-27 fokos hőmérsékleteket követően fog északnyugat felől lehűlést eredményezni. –írja az Időkép.
A front kapcsán eső, zápor, délnyugaton akár egy-egy zivatar is kialakulhat,
Napközben sokfelé erős, a Dunántúl északi felén viharos lesz a déli, délnyugati szél, majd estére a Dunántúlon északira-északnyugatira fordul a légmozgás, a front érkezését követően visszaesnek a hőmérsékletek is, estére 12-17 fok közé csökken majd a hőmérséklet. Pénteken az északnyugati szél lesz sokfelé élénk, erős, a legmelegebb órákban 15-22 fokot mérhetünk majd. – olvasható az Időkép oldalán.
Európa partjait elérte egy olyan ciklon, amely a korábban aktív, Kirk nevű hurrikánig követhető vissza, ez a ciklon térségünkben kiadós csapadékot és erős szelet okoz, ez pedig „kibillenti” majd a Balaton vízszintjét – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján.
Azt írták, az idei ősz bővelkedik az erős atlanti hurrikánokban és Európa partjait is elérte egy olyan ciklon, amely a korábban aktív, Kirk nevű hurrikánig követhető vissza.
Hozzátették, a ciklon térségünkben kiadósabb csapadékot és a Dunántúlon megerősödő délnyugati szelet okoz, a szél pedig várhatóan kissé „kibillenti” a Balaton vízszintjét, a keszthelyi és a balatonfűzfői vízmérce között ilyen esetben 50 centimétert is meghaladó vízszintkülönbség is előállhat.
Mindez azonban nem tekinthető rendkívüli időjárási eseménynek, térségünkben a hurrikánok hatásait csak nagyon áttételesen lehet kimutatni – emelték ki.
Emlékeztettek rá, a hurrikánok olyan, a mérsékelt övi ciklonoknál kisebb méretű, de erősebb szelet okozó légörvények, amelyek az energiájukat a meleg tengerből nyerik. Minél melegebb a tenger, annál több vízgőzt képesek felvenni, amely a hurrikánban feláramolva és kondenzálódva hatalmas mennyiségű csapadékot okoz, felfűti és forgásba hozza a rendszert – írták.
Megjegyezték, a nyílt óceán bizonyos fokig „kordában tartja” a hurrikánokat, ugyanis ha nagyon megerősödik a szél, akkor az mélyen felkeveri és a felszínre hozza a hidegebb tengervizet, ami gyengíti a légörvény erejét.
Abban az esetben azonban, ha a hurrikán sekélyebb és melegebb tenger fölé kerül – mint amilyen a Mexikói-öböl- ez a fékező mechanizmus megszűnik és a hurrikán felerősödik. Amennyiben a hurrikán kontinens fölé sodródik, már nem áll rendelkezésére a meleg tengervíz és a légörvény gyorsan veszít az erejéből.
Hozzátették: a Milton nevű hurrikán a meleg vizű és viszonylag sekély Mexikói-öböl fölé kerülve tehát tovább erősödött, viszont a floridai félsziget nem elég széles ahhoz, hogy fölébe jutva kiszáradjon a légörvény, ezért különösen veszélyes helyzet állt elő a térségben.
Forrás: mti.hu, idokep.hu, met.hu