A Smashed burger kifejezést tavaly még nem biztos, hogy sokan ismerték volna az olvasók közül, ám az idei év első felében elkezdte hódító útját Magyarországon is. A „smashed” szó szerint azt jelenti, hogy kilapítani, és valóban ez történik a gombóccá formázott darált hússal – a rostlapra kerülve egy nehezékkel (általában burgerpréssel) vékonnyá lapítják és így teszik a burgerbe.
Ez nem csupán egy esztétikai változás, a lapítás révén több pörzsanyag éri a húst, ami az ízére is hatással van. E mellett egy másik jellemző – bár ez nem a lapítás miatt van, inkább egyfajta trend – hogy ezek nem telepakolt burgerek, hanem kevesebb alapanyagot tartalmazó, esztétikusabb fogások. Picit a McDonalds alapburgerére emlékeztet külsőleg, de természetesen annál minőségibb alapanyagokból (remélhetőleg).
A hosszú bevezetőt az indokolta, hogy a közelmúltban két olyan új burgerező is nyílt a tág értelemben vett belvárosban, ami kifejezetten a Smashed burgerrel reklámozza magát. Az egyik a Slyven áruháztól nem messze lévő Smash Brothers, a másik a Vásárcsarnoknál lévő Woody’s Burger? Nemrégiben én is megkóstoltam mindkettőt és egymás mellé téve írok róla értékelést.
Mind a két esetben otthon ettem meg az ételt, de annyiban volt különbség, hogy a Smash Brothersnél online rendeltem, addig a Woody’s burgernél helyben rendeltem és vittem haza a kaját. Ez nyilván árban jelentett némi különbséget, mert a kiszállító cégek azért az alapárakra rátesznek. Ezt az összevetésnél figyelembe kell venni. Ami a Woody’s burgernél kiemelendő gesztus, az egyrészt a nyitási akció volt – ajándék üdítő – másrészt a bolti ketchupot és majonézt bárki ingyen vihette. Erre nem tartottam igényt, mert otthon is volt, de a gesztust értékelem.
Ami az esztétikai összehasonlítást illeti, ebben a Smash Brothers (borítókép) azért egyértelműen kiemelkedett. Ebben persze lehet az is benne van, hogy a „profi” kiszállítás kisebb esztétikai kárt okozott, mint az én buszon való zötykölődésem. Ugyanakkor nekem a burger is látványosabb volt, a Woody’s burger picit deformáltabb lett, illetve színben is kevésbé látványosabb. No de menjünk tovább, nem a külcsíny a legfontosabb.
A hasábburgonyák terén is van különbség. A Smash Brothersé volt a rendhagyóbb, egy jól átsült, kissé édeskésebb krumplit kóstoltam. Alapvetően kellemes ízvilágú, de mégis valahogy az volt az érzésem, hogy ezt már valahol kóstoltam. De nem tudom, hova tenni. Ami azért furcsa, mert egyébként biztos vagyok benne, hogy ez egy házi krumpli, nem mirelit-termék. No mindegy, ez csak érdekesség. A Woody’s burger burgonyája hagyományosabb volt, de jól fűszerezett, ízletes, roppanósabb, nekem bejött, talán egy hajszállal jobban is, mint a Smash Brothersé.
Az összetevők között nagyon egálban van nálam a két étel. A Smash Brother bucija könnyedebb, lazább, egy minimálisan jobbnak éreztem. A hús mindkettőnél ízletes, nem túl fűszeres, én ezt szeretem. A Woodysnál kiemelném, hogy két hússzelet is betettek. Ettől nem lett nagyobb az ételük, mert ezek jóval kisebb méretű húsok voltak, mint a másik menüben. De ezzel együtt is szerettem, már csak azért is, mert így jobban éreztem a buci minden falatján a húst, nem csúszott el evés közben. A szósz mindkettőnél egy ketchupos alapú, fűszeres burgerszósz, mindkét helyen ízlett. Nagy különbséget nem tudok tenni köztük.
Zöldségfronton volt mindkét hellyel a legnagyobb problémám. Értem én, hogy a smash burgerekben nem annyira ezen van a hangsúly, de azért fontos kiegészítők, hozzáadnak az ételhez, leginkább frissességben. Ezeknél mindkét helyen volt hiányérzetem. Leginkább viszont a Smash brothersnél, ahol miközben eszegettem, azt éreztem, hogy ebben semmi zöldség nincs. Aztán amikor elkezdtem keresni, mintha észrevettem volna benne némi hagymát és uborkát. De kb. semmit nem lehetett ebből érezni.
A Woody’s burgernél is volt problémám, de kevesebb. Ott a grillezett hagymánál éreztem ezt, hogy semmit nem tesz hozzá az ételhez, annyira kevés van belőle. Illetve szerintem picit még lehetett volna az a hagyma grill-lapon. Ugyanakkor a savanyú uborka mennyisége és minősége jobb volt, azt lehetett érezni és hozzá is tett az ételhez.
Ami az árakat illeti, a Woody’s Burgernél 2.680 forintot fizettem, ha jól emlékszem, amiben a burger és a krumpli volt (meg az ajándék üdítő, de az nyitási akció, nem veszem figyelembe), míg a Smash Brothersnél 4.400 forint. Ez még akkor is jelentős különbség, ha nyilván a kiszállító cég nem keveset rászámolt a Smash Brothers áraira. (Ahogy néztem az étlapot, a Smash Brothersen egy hasonló 3.400 forint körül lenne.)
Mindent egybevetve mindkét étel finom volt. Esztétikailag a Smash Brothers jobban tetszett, ugyanakkor ízekben a Woody’s burger jött be jobban. Nem is elsősorban külön-külön az összetevők miatt, hanem egyben. Az édeskésebb buci és szósz, a sósabb-fűszeresebb burgonya, és a savanykásabb összetevők nekem egy harmonikusabb ételt jelentettek. Nekem a Smash brothers teljes koncepciója picit édes benyomást keltett. De elsősorban nem a győztes hirdetése a célja egy ilyen cikknek, hanem, hogy bemutassa egy ember szemszögéből mindkét helyet és tanácsokat adjon, hogy min lehetne talán változtatni. Én ezt megtettem, hogy mi lesz a reakció, azt majd meglátjuk.
A Smash Brothersről itt, a Woody’s burgerről itt lehet informálódni.