Szerdán az Válasz Online oldalán megjelent cikkben két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András is arról írt, hogy furcsa ellentmondások vannak a KSH szegénységről szóló statisztikáiban.
A tegnap megjelent cikkre reagált a G7 kérdéseire végül is a KSH, és a közleményükben reagálva azt írták, hogy: „határozottan visszautasították a szándékos manipuláció vádját”, ugyanakkor a Válasz Online másik témába vágó cikkében megszólaló kutatók azt mondják, ilyesmi normál esetben nem fordulhat elő.
A relatív jövedelmi szegénységben az uniós statisztikai definíció szerint azok élnek, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a szegénységi küszöb értékét.
A szerdai cikkében a Válasz Online meglátása alapján az elemzések ismeretében több aggodalomra okot adó probléma is van ezen a területen a magyarországi adatokkal.
2020-ban ugyanis gyanúsan sok egyfős háztartás került közvetlenül a szegénységi küszöb szélére, ahol túl sok háztartás jövedelme fillérre pontosan meg is egyezett.
Mindezek mellett 2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelemsávok „kiürültek”, 2023-ban pedig a 2000 euró alatti jövedelemsávok szinte teljesen eltűntek.
Mellát Tamás, a KSH egykori elnöke, a Párbeszéd képviselője a Klubrádióban pedig már arról beszélt, nem érti, ha nem szándékosságról, hanem tévedésről van szó, akkor miért nem kéri maga a hivatal, hogy álljon fel azonnal egy vizsgálóbizottság.
Mellár Tamás azt mondta: számára felfoghatatlan, példátlan a KSH történetében, ami a szegénységi adatokkal történt.
Mellár szerint az korábban is előfordult, hogy manipuláltak egy kicsit a módszertannal, vagy akár bázist is váltottak, esetleg a létminimum számítást abbahagyták, de viszont ilyen durva beavatkozásra, hogy belenyúljanak az alapadatokba, szerinte még soha nem volt példa.
Mellár Tamás emlékeztetett arra, hogy a statisztikában 322 olyan egyfős háztartást találtak, amelyiknek a jövedelme hét tizedesjegyre megegyezett egymással. Jelen esetben, ez a mintának a 14%-át jelenti. Ilyen pedig a világon nincsen. Mellár szerint az eset jól rávilágít arra is, hogy nagy bajok vannak a statisztikai hivatalban. A politikus véleménye szerint vizsgálóbizottság nélkül az egész statisztikai hivatallal szemben bizalmatlanság fog kialakulni, és jogosan vetődhet fel a kérdés: ha a szegénységi adatokkal ez megtörténhetett, akkor mi lehet az inflációs- és a GDP-számításokkal?
Forrás: telex.hu, 24.hu