1904. május 11-én, katalóniai Figuerasban született Salvador Dalí, a legismertebb szürrealista festő. Már korán ügyesen rajzolt, és apja könyveit bújta. Mint írta, hatévesen szakácsnő akart lenni, hétévesen pedig Napóleon. Egy nyaraláson megismerte Picasso barátját, Ramón Pichot-t, aki beavatta az impresszionista művészetbe, majd mentora lett. Dalí műveit először 14 éves korában állították ki.
Az óriási, fekete filckalapot, bársonyköpenyt, aranygombos botot, illetve pajeszt és vállig érő hajat viselő Dalít botrányai miatt eltanácsolták az akadémiáról. Pár hétre börtönbe is zárták a katalán szeparatizmus támogatásának vádjával.
Korai képein a kubizmus és a futurizmus jegyei láthatók. Saját stílusa az 1920-as évek végére alakult ki, amiben szerepe volt Sigmund Freud a tudattalan képek erotikus jelentéséről szóló elméletének. Párizsban megismerkedett Picassóval, ekkor növesztette védjegyévé vált, jellegzetes bajuszát.
Dalí műveire a művészi fegyelem és a korlátlan képzelet ellentéte jellemző. Leghíresebb képei Az emlékezet állandósága, amelyen a legendás elfolyó órák láthatók, A lángoló zsiráf, a tigrisekkel és a póklábú elefánttal megfestett Látomás, illetve A polgárháború előérzete. 1933-ban festette Tell Vilmos talánya című képét, amelyen a térdelő Lenin nadrág nélkül látható. Ezt a kommunizmussal rokonszenvező szürrealisták ellenforradalminak tartották, amire Dalí úgy felelt, hogy „a szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok”.
Dalí 1980-tól mozgásszervi betegsége miatt már nem tudott festeni, még jobban megtörte imádott feleségének 1982-ben bekövetkezett halála. A depresszióba esett művész ezután visszavonultan élt szülővárosában 1989. január 23-án bekövetkezett haláláig.
forrás: kultúra.hu